Brüsszel: a vártnál nagyobb lesz az eurózóna növekedése

Az euróövezetben a vártnál erőteljesebb lesz a gazdasági növekedés az idén, mert nőtt a fellendülésbe vetett bizalom - az Európai Bizottság negyedéves jelentése szerint. Brüsszel azonban lát némi bizonytalanságot a jövő évi kilátásokat illetően a belföldi kereslet és az olaj árának alakulása miatt.

A legutóbbi adatok arra utalnak, hogy a tavaszi prognózis, amely szerint az idén a hazai össztermék (GDP) 1,7 százalékkal növekszik - amit az elemzők akkoriban optimistának ítéltek - most már inkább a növekedési ütem alsó határát jelenti - mondta az Európai Bizottság monetáris kérdésekért felelős tagja, Joaquin Almunia.

A bizottság szerint a világgazdaság erőteljes bővülése erős ösztönzést ad az euróövezet exportjának, a valutaárfolyamok, illetve a reálkamatok kedvező változása is ösztönzőleg hat majd a kivitelre. Az utóbbi időben relatíve csökkent az euró értéke a külpiacokon az év eleji szinthez képest, áll a jelentésben. Ugyanakkor nem zárható ki az euró értékének emelkedése, tekintettel az Egyesült Államok gazdaságában tapasztalható egyensúlyi zavarokra, a bizottság szerint.

A belföldi kereslet viszont még nem áll biztos talajon, mert a magánfogyasztás egyelőre törékeny. A fogyasztói bizalmi mutatók változatlanul csalódást keltőek, és nem valószínű, hogy gyors javulás áll be a munkaerőpiacon.

Az olajárak alakulása a másik bizonytalansági tényező. Az olajsokkot a gazdaságok jelenleg sokkal hatékonyabban tudják kezelni, mint korábban, tekintettel a gazdasági és pénzügyi unió (EMU) stabilizációt célzó törekvéseire, Brüsszel szerint. Ilyen értelemben az olajár emelkedése nem a legfőbb veszély az euróövezet országainak növekedésére nézve. Az energiaköltségek további növekedése azonban már súlyos károkat okozhat a gazdaságnak, különösen, ha az olaj tartósan drága lesz.

A bizottság szerint kedvezőtlenek az idei és jövő évi költségvetési kilátások is. Az euróövezet tagországainak a fele nem tud majd megfelelni a költségvetési hiány nagyságára vonatkozó előírásnak, ha nem változtat politikáján - közölte a bizottság. Németország és Franciaország ebbe a csoportba tartozik, nekik is lépéseket kell tenniük azért, hogy az államháztartási hiányuk ne haladja meg a hazai össztermék 3 százalékát.