A magyar lakásárak az átlagjövedelemhez képest 1998-tól 2001 elejéig nőttek, és egy kisebb visszaesés után nemzetközi viszonylatban jelenleg is drágának tekinthetőek. A következő néhány évben valószínűleg jobban járnak azok, akik ingatlan helyett állam- és jelzálogkötvényekbe fektetnek - írta a Napi Gazdaság.

A lakásárak változása hosszú távon követi a lakossági jövedelem alakulását, ami viszont a nominális GDP-növekedéssel van összhangban, ezért a lakásárak gyakorlatilag együtt nőnek a gazdasággal. Befolyásoló tényező még az építőanyag-költségek, a migráció, a szabályozás alakulása, a hitellelehetőségek, és a bérleti díj változása. Ezek előrejelzésével lehet felmérni, hogy merre tart a lakáspiac.

Az 1988-1990-es ingatlanpiaci csúcs idején Budapesten 7-8 évi átlagkeresetből lehetett megvenni egy átlagos méretű lakást. 1998-ben kevesebb, mint négyévi, 2000-2001 fordulóján viszont 6-7 évi munka kellett ehhez, a szakemberek szerint. Jelenleg a mutató 5-6 év között van, ami nemzetközi viszonylatban kissé magasnak számít. A jelentős reálbér-növekedésnek köszönhető az, hogy a 1998-tól 2000-2001-ig tartó lakásár-emelkedés után 2001-ben a bérekhez képest lassan olcsóbbá váltak a lakások. A komolyabb árcsökkenést akkor az új állami hitelrendszer akadályozta meg, a Napi Gazdaság szerint.

A devizaalapú olcsó hitelek tömeges megjelenése jelenleg a lakásvásárlói érdeklődést növeli, ami a lakásárak emelkedését idézi elő. Az előrejelzések szerint azonban 1989 óta idén épül a legtöbb lakás, a túlkínálat pedig a lakásárak csökkenését eredményezheti. Magyarország népességének fogyása hosszútávon szintén a kínálatot bővíti. 2004-2005-ben várhatóan komoly kínálat jelentkezik majd, amit némiképpen ellensúlyoznak a hitellehetőségek. Mivel a béremelkedés valószínűleg nem sokkal haladja meg az inflációt a következő években, a lakásárak növekedése is valamivel az infláció szintje felett lesz, írta a Napi Gazdaság.

A következő néhány évben a lakásoknál sokkal magasabb hozamú, könnyebben készpénzzé váltható és biztonságosabb befektetések lehetnek a jelenleg alulértékelt jelzálogkötvények és a magyar államkötvények, a napilap szerint. Ez utóbbiak hozama várhatóan 3-5 százalékkal lesz az infláció felett, szemben a lakások 2-4 százalékos infláció feletti átlagos reálhozamával.