Jövőre akár pénzt is kaphatunk szemétbe szánt háztartási gépeinkért vagy telefonjainkért. A gyártó köteles lesz  visszavenni, újrahasznosítani és ártalmatlanítani az elektronikai hulladékokat. A gépjárműroncs visszavételéért sem kell fizetnie a tulajdonosnak.

A közelmúltban több jogszabály is az uniós környzetvédelmi normákhoz igazította az elektronikai hulladékok illetve a ronccsá vált gépjárművek visszavételét, hasznosítását és kezelését. A rendeletek a gyártókra telepítik az ezzel kapcsolatos feladatok jórészét, nekünk viszont jó hír, hogy díjmentesen visszaveszik az ilyen hulladékot.

A gyártó 2005. augusztus 13-ától köteles lesz visszavenni az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből, a háztartási berendezésből, valamint az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó hulladékot. Ilyen hulladéknak minősülnek többek között a háztartási gépek, az információs és távközlési berendezések, a szórakoztató elektronikai cikkek, az elektromos és elektronikus barkácsgépek, játékok (például villanyvonat).

A jogszabály begyűjtési kötelezettséget is előír a gyártóknak, az erről szóló kományrendelet melléklete határozza meg, hogy 2005 és 2008 között milyen arányban kell begyűjtniük az egyes kategóriákba tartozó hulladékokat.

A visszavételért a gyártó a kereskedőtől, illetve a fogyasztótól nem kérhet ellenértéket, azonban visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet a hulladékot leadónak. A begyűjtött és visszavett hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról is a gyártó köteles gondoskodni, mégpedig legalább a rendelet mellékletében meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási aránynak megfelelően. A begyűjtött, de nem hasznosított elektronikai hulladékot pedig ártalmatlanítani kell, ami szintén a gyártó kötelezettsége. A kötelezettségek betartását az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség ellenőrzi. A költségeket pedig a gyártó viseli. Amennyiben a gyártó nem teljesíti kötelezettségeit, a Főfelügyelőség hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki.

A visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettség átruházható olyan átvevőre, aki rendelkezik az ehhez szükséges hatósági engedéllyel és szakképesítéssel. Az átvevővel kötött megállapodást a Főfelügyelőség hagyja jóvá és nyilvántartásba veszi agyártót és az átvevőt is.

A gyártóknak adatszolgáltatási kötelezettségük is van a Főfelügyelőség felé, mégpedig a tárgyév január 31-éig az előző évben forgalomba hozott elektromos berendezés mennyiségéről, a tárgyévben várható mennyiségéről tömeg és darabszám tekintetében, berendezéskategóriánként. Adatot kell szolgáltatni továbbá a tárgyévi visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségei ellátásának módjáról, a tárgyév február 20-áig az előző évben begyűjtött, visszavett, hasznosított és ártalmatlanított elektromos berendezésből származó hulladék tömegéről elektromosberendezés-kategóriánként, hasznosítónként és ártalmatlanítónként is megbontva, valamint a hazánk területén és azon kívül kezelt (hasznosított és ártalmatlanított) hulladék tömegéről, ezek várható tárgyévi tömegéről, valamint a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségei ellátásának biztosítására képzett tárgyévi biztosíték összegéről és típusáról.

Tájékoztatási kötelezettség

A gyártó köteles tájékoztatni a kereskedőt, illetve a fogyasztót az elektromos berendezésre vonatkozó visszavételi és begyűjtési kötelezettségéről.

A 2005. augusztus 13-tól kezdődően gyártott elektromos berendezésen - amennyiben a terméken nem lehetséges annak csomagolásán - jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni azt az ábrát, ami a szelektív gyűjtési kötelezettséget jelöli, valamint a gyártó azonosításra alkalmas megjelölését.

A fogyasztót magyar nyelven kell tájékoztatni arról, hogy

  • az elektromos berendezésből származó hulladékok a környezetre milyen káros hatást gyakorolnak, ha azokat nem a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezelik;
  • az elektromos berendezés tartalmaz-e veszélyes hulladéknak minősülő alkatrészt;
  • az elektromos berendezés nem helyezhető el a települési szilárd hulladékokkal együtt, hanem gyűjtése elkülönítve történik,
  • az elkülönített gyűjtés tekintetében visszavételi és begyűjtési rendszer áll rendelkezésre;
  • tevékenységükkel milyen szerepet vállalnak az elektromos berendezésből származó hulladékok mennyiségének csökkentésében, újrahasználatában, hasznosításában és az újrafeldolgozás egyéb formáiban.

2005. augusztus 13-ától a legalább 35 m2 alapterületű eladótérrel - kizárólag információs (IT) és távközlési berendezések, cikkek forgalmazása esetén legalább 25 m2 alapterületű eladótérrel - rendelkező kereskedő köteles a fogyasztó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt berendezést átvenni. Kizárólag rádiótelefon értékesítésével foglalkozó kereskedő az eladótér alapterületétől függetlenül köteles az értékesített készülékkel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt készüléket átvenni. Az átvételért a fogyasztónak nem kell fizetni, sőt, a kereskedő fizethet díjat a leadott használt berendezésekért. A kereskedőnél leadott késlékekeket a gyártó természetesen köteles átvenni a kereskedőtől.