Mádl visszaküldte a jegybanktörvényt

Mádl Ferenc megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a jegybanktörvény módosítását - közölte hétfőn az MTI-vel a Köztársasági Elnöki Hivatal. Korábban Draskovics Tibort az ügyben fogadta az államfő, a pénzügyminiszter akkor is közölte: szerinte a jelenlegi törvény túlzott szakmai egyöntetűséghez vezet, és példátlan az Európai Unióban.

Mádl Ferencnek - mivel a kormány sürgősségi elbírálást kért - 5 napja volt annak eldöntésére, hogy aláírja-e a törvényt, visszaküldi-e az Országggyülésnek, vagy alkotmányossági normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Járai Zsigmond jegybankelnök korábban közölte: az MNB minden jogorvoslati lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a jegybanktörvény módosítása ne lépjen érvénybe.

Mádl egyetért az EKB véleményével

Az államfő levélben tudatta döntését Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény ellentétes a hivatalosan deklarált céljával. A törvény javaslata ugyanis a jegybank függetlenségének és hatékonyságának növelését jelölte meg célként, ugyanakkor a Monetáris Tanács tagjai kinevezésének jelenlegi rendszere az Európai Központi Bank véleménye szerint is kielégítően biztosítja a függetlenséget és a hatékonyságot, a törvény pedig ezzel ellentétesen éppen hogy növeli a mindenkori miniszterelnök befolyását a monetáris tanács tagjainak kinevezésében - áll Mádl Ferenc levelében.

Az államfő levelében különösen aggályosnak tartotta, hogy a törvény lehetőséget teremtene a Monetáris Tanács egyszerre, aránytalanul sok új taggal történő kiegészítésére. Az európai közösségi jogban is érvényesülő elv ugyanis, hogy a független testületek tagjait a lehetőség szerint több lépcsőben, politikai ciklusokon átívelve nevezzék ki, írta az államfő.

A köztársasági elnök felhívta az Országgyűlés figyelmét arra is, hogy az Európai Központi Bank ez évi konvergencia-jelentése szerint a jegybanktörvény több, a jegybank és a monetáris tanács függetlenségét érintő rendelkezése nincs összhangban az Európai Közösség jogával. Az Európai Központ Bank a törvénnyel kapcsolatban külön is javasolta, hogy e hiányosságok orvoslása a jegybanktörvény módosításakor történjen meg. Az államfő ezért helytelennek tartja, hogy néhány részkérdésben sor kerüljön a MNB-ről szóló törvény módosítására, de az uniós kötelezettségeinkkel kapcsolatos jogalkotói mulasztások megszüntetése elmaradjon.

A Monetáris Tanács tagjai kinevezési rendjének megváltoztatása, illetve a jegybanktanács létszámának felemelése azt a célt szolgálja, hogy felkészültebbé és szakmailag sokszínűbbé váljék a testület, mondta korábban Draskovics Tibor, miután találkozott Mádl Ferenccel az ügyben.

A pénzügyminiszter és a kormányzat véleménye szerint a hatályos törvény kizárólag az MNB elnöke számára ad lehetőséget arra, hogy összeállítsa a Monetáris Tanácsot, ami túlzott szakmai egyöntetűséghez vezet, és példátlan az Európai Unióban. Járai Zsigmond azonban több ízben a módosítás ellen foglalt állást, és azt mondta: szégyenletes törvényt fogadott el az Országgyűlés.