Módosították a jegybanktörvényt

Vágólapra másolva!
Az Országgyűlés módosította a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló, a köztársasági elnök által a parlamentnek korábban visszaküldött törvényt keddi ülésén.
Vágólapra másolva!

A képviselők támogatták azt a módosító indítványt, amely szerint a Monetáris Tanács tagjai között az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke helyett az MNB elnöke által javasolt egy alelnök foglal helyet. A zárószavazáson a törvényjavaslatot 192 igen, 154 nem szavazat mellett fogadták el a képviselők.

Mádl Ferenc november 29-én küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a jegybanktörvény módosítását. A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény ellentétes a hivatalosan deklarált céljával. A törvény javaslata ugyanis a jegybank függetlenségének és hatékonyságának növelését jelölte meg célként, ugyanakkor a Monetáris Tanács tagjai kinevezésének jelenlegi rendszere az Európai Központi Bank véleménye szerint is kielégítően biztosítja a függetlenséget és a hatékonyságot. A törvény pedig ezzel ellentétesen, éppen hogy növeli a mindenkori miniszterelnök befolyását a monetáris tanács tagjainak kinevezésében.

Az államfő különösen aggályosnak tartotta, hogy a törvény lehetőséget teremtene a Monetáris Tanács egyszerre, aránytalanul sok új taggal történő kiegészítésére. Az európai közösségi jogban is érvényesülő elv ugyanis, hogy a független testületek tagjait a lehetőség szerint több lépcsőben, politikai ciklusokon átívelve nevezzék ki - mondta a köztársasági elnök.

Mádl Ferenc nem értett egyet azzal sem, hogy a törvény szerint a jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökei közül csupán egy legyen felelős a monetáris politikáért, hiszen az alkotmány és a jegybanktörvény az MNB egésze számára írja elő a monetáris politika meghatározásának feladatát.

A köztársasági elnök felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy az Európai Központi Bank 2004. évi konvergencia-jelentése szerint a jegybanktörvény több, a jegybank és a monetáris tanács függetlenségét érintő rendelkezése nincs összhangban az Európai Közösség jogával. Az Európai Központ Bank a törvénnyel kapcsolatban külön is javasolta, hogy e hiányosságok orvoslása a jegybanktörvény módosításakor történjen meg.

Az államfő ezért helytelennek tartja, hogy néhány részkérdésben sor kerüljön a MNB-ről szóló törvény módosítására, de az uniós kötelezettségeinkkel kapcsolatos jogalkotói mulasztások megszüntetése elmaradjon.

Az Országgyűlés november 22-én szavazta meg a jegybanktörvény módosítását, amely szerint Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának létszáma a jelenlegi kilenc helyett legfeljebb tizenegy lehet, és a tagok kinevezésében nagyobb szerepet kapna a miniszterelnök.

Az akkor elfogadott törvény szerint a testületben - amelynek tagja az MNB elnöke és alelnökei - a további tagok közül négy fő kinevezésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, és ezt - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszti a köztársasági elnök elé. A többi tag kinevezésére a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

A Monetáris Tanács tagjai - ideértve az MNB elnökét -, az MNB alelnökei, valamint a felügyelő bizottság tagjai megbízatásuk megszűnését követően három éven belül nem jelölhetők újra. Az MNB-törvény hatályba lépésekor monetáris tagsággal rendelkező MNB-alelnökök eredeti megbízatásuk lejártáig megőrzik a monetáris tanácsban betöltött tagságukat. Az MNB alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.