Szolid növekedést ígér az új büdzsé

2004.12.20. 17:06

Enyhe életszínvonal-növekedésre és egyensúlyjavulásra számíthatunk 2005-ben az Országgyűlés által hétfőn elfogadott költségvetési törvény szerint. A büdzsé nyertese az agrárium, vesztese az állam és a honvédelem. A korábbi évekhez képest jelentős újítás a koncessziós autópálya-építés, amely kiadások helyett egyelőre bevételeket jelentene az államkasszának a sztrádaépítés kapcsán, bár hogy kiktől származnak majd ezek a bevételek, egyelőre kérdéses.

Kisebb állam, csökkenő deficit

Az Országgyűlés által 199 igen szavazattal, 170 nem ellenében elfogadott költségvetési törvény szerint jövőre 4 százalékkal bővül a magyar gazdaság, míg az infláció 4,5, a bruttó bérek 6-6,5, a lakossági fogyasztás 3, a beruházások pedig 6-8 százalékkal bővülnek. A kormány azt tervezi, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya 4,7 százalékosra csökken az idei tervezett 5,3-ról, vagyis az állam 6582,8 milliárd forint kiadás mellett 5883,1 milliárdos bevételre számít. Ha a büdzsé által tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, akkor 2005-ben 42 százalékos lesz az állami újraelosztás mértéke a GDP-hez viszonyítva az idei 43,5 százalék után, vagyis az állam mérete némileg csökken. Magyarország bruttó államadóssága 58,6 százalékos lehet az idei 59,6 százalék után.

A korábbi évek költségvetéseihez képest két jelentősebb újdonság található az idei büdzsében. Az egyik a hitelesség növelését szolgáló 100 milliárd forintos egyensúlyi és növekedési tartalék, amelyből csak a kormány jóváhagyásával lehet folyósítani, a másik a koncessziós autópálya-építésből és üzemeltetésből származó bevétel és kiadás-elmaradás, amelyről részletesen később szólunk.

Nyer az agrárium, veszít a honvédelem

Leginkább - 13 százalékkal - az agrárium támogatása nő. A mezőgazdaságra fordítható, összesen 328 milliárd forint fele az Európai Uniótól származik majd. A pénzügyi tárca eredetileg 8 százalékkal növelte az önkormányzatok juttatásait éves szinten, de a parlamenti vita során valamennyi párt egyetértett abban, hogy a helyhatóságok még így is csak bajosan képesek feladataik ellátására; jó néhány módosító indítvány elfogadása végül 16 milliárd forinttal növelte az önkormányzatok támogatását, így ez a szféra mondható a parlamenti vita nyertesének.

Vesztes Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint maga az állam, mert minden állami intézmény 2004-es működési költségének 95 százalékát kapja 2005-ben, ami mintegy 95 milliárd forint megtakarítását jelenti. A pénzügyi tárca vezetője közölte: nincs kötelező elbocsátási kvóta, a kevesebb pénzből minden intézmény úgy gazdálkodik, ahogy akar, egy feltétellel: a szolgáltatások színvonala emelkedjen. Vesztes a honvédelem is, melyre kevesebb pénzt fordít a kormány, mint 2004-ben, mondván: a haderőreform lezajlott.

Mindenfajta szociális támogatásra szánt összeg legalább az infláció mértékében bővül, és a pénzügyi tárca ígérete szerint a lakástámogatási rendszer sem szigorodik tovább, annak ellenére, hogy a költségvetés kevesebb pénzt fordít az utóbbira. Ennek magyarázata Draskovics szerint az, hogy a csökkenő infláció nyomán mérséklődik a kamatszint.

Kiadás helyett bevételt hoznak a sztrádaépítések

Jövőre 148,6 milliárd forintos bevételt és 163 milliárd forintnyi kiadás megspórolását várja a kabinet az autópálya-építések koncesszióba adásától. A tervek szerint az M3-as és az M7-es sztráda épülő szakaszai nem állami pénzből épülne, és az elkészült utakat is a magánbefektető üzemeltetné. Az építés és az üzemeltetés költségeit 20-30 év alatt fizetné ki az állam, persze a befektető hasznával együtt.

A kormány érvelése szerint így egyszerre nő a költségvetés mozgástere és teljesül az autópálya-építésekre tett választási ígéret. A Magyar Nemzeti Bank elemzői ezzel szemben úgy látják, hogy a magántőke bevonása fellazítja a költségvetés korlátait, és az éppen aktuális büdzsé terheinek növelése mellett kezdhet költekezésbe a kormány.

A vita vélhetően folytatódik, de az már biztos, hogy 2005-ben az államkasszából mindössze 15 milliárd forintot költenek a gyorsforgalmi úthálózat kiépítésére; az összeg nagy részét a sztrádaépítések előkészítésére fordítják.

Lapértesülések szerint a koncesszióval kapcsolatban nehézséget okozhat még a magánbefektetők nem kellő érdeklődése. A kormány ezért már azon gondolkodik, hogy a beruházásokba bevont bankok vagy más, a költségvetésen kívüli állami cégek segítségével hogyan lehet a Nemzeti Autópálya Rt. 2007-ig szóló, összesen 672 milliárd forintos programjából mintegy 546 milliárd forintot kivenni a költségvetésből.

KAPCSOLÓDÓ CIKK