Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok lakosai már kevésbé optimisták, mint közvetlenül a belépés után voltak; leginkább az áremelkedéstől, az alacsonyabb életszínvonaltól, a növekvő korrupciótól és a munkanélküliségtől félnek - derül ki a GfK Custom Research Worldwide legfrissebb felméréséből.

Az EU-belépést követően az új tagállamok lakosságának 75 százaléka remélte, hogy a csatlakozás új lehetőségeket nyit meg a munkavállalás és a továbbtanulás területén, ma már csak 60 százalékuk gondolja ezt. Az elmúlt 12 hónapban az emberek felülbírálták az életszínvonallal kapcsolatos elvárásaikat: míg egy évvel korábban harmaduk, most csupán nyolcaduk remél magasabb életszínvonalat az EU-tagság következtében.

Az egészségügyi ellátásról egy évvel ezelőtt még a megkérdezettek harmada gondolta, hogy javulni fog, 2004 végén már csak tizedük vélekedett így - derül ki a GfK [origo]-hoz eljuttatott közleményéből.

Áremelkedésre számít a megkérdezettek 73 százaléka, ugyanakkor közvetlenül a csatlakozás után még 81 százalékuk tartott az árak növekedésétől. A leginkább borúlátóak a litvánok és a lettek, itt a lakosság mintegy 91 százaléka tart az áremelkedéstől. A magyarországi megkérdezettek 59,5 gondolja úgy, hogy növekedni fognak az árak. Arra a kérdésre, hogy az EU-belépés megváltoztatja-e a korrupció szintjét, a megkérdezettek mindössze 8 százaléka válaszolta azt, hogy a helyzet javulni fog. Egy évvel korábban még 18 százalék vélekedett így.

A megkérdezettek 17 százaléka - egy évvel korábban még 24 százalék - számolt azzal, hogy az EU-csatlakozás országa kulturális önazonosságának elvesztését jelenti, 60 százalék gondolja, hogy semmi sem fog változni, a megkérdezettek 15 százaléka pedig úgy véli, a jövőben erősödni fog a nemzeti önazonosság.