A magyarok többségének nincs pénze üdülésre

A magyarok 63 százaléka nem engedhet meg magának egy hét - akár külföldi, akár belföldi - üdülést, írta a Népszabadság. Nyugat-Európában csak a legszegényebb egynegyed van ezzel így - ez derül ki a többi között abból a felmérésből, amelyet ma mutat be Budapesten az Európai Unió egyik alapítványa.

Igen nagy szakadék tátong az életminőségben az Európai Unió régi tizenöt tagországa és az új EU-tízek (Málta és Ciprus kivételével a kelet-közép-európai országok) között. A hétköznapi tapasztalatokat megerősítő számadatokat ma mutatja be a magyar fővárosban az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért. Ez az EU legrégebbi, 1975 óta létező, dublini székhelyű ún. ügynöksége. A felmérés során összesen 26 ezer főt kérdeztek meg a huszonöt EU-tagállamban és a három tagjelölt országban (Bulgária, Románia, Törökország).

Az észtek 36 százaléka panaszkodik lakáskörülményeire

Egy vonatkozásban a magyarok igen jól állnak: 76 százalékuk saját tulajdonú lakásban vagy házban lakik úgy, hogy azt nem terheli jelzálog. Ez az új EU-tízek átlagánál is tíz százalékkal jobb arány, nem beszélve a nyugat-európairól, ami csak 38 százalék. Más kérdés, hogy a magyaroknak 17 százaléka panaszkodott az alábbi problémák közül legalább kettőre: lakását kicsinek tartja, korhadtak a nyílászárók vagy a padló, nincsen a lakáson belül vízöblítéses WC, illetve szivárognak a csövek vagy nyirkosak a helyiségek. Nyugat-Európában csak 9 százalék van ezzel így, viszont - megdöbbentő adat - az észteknél 36 százalék.

A lettek 56 százaléka nem tud fűteni

A magyarok 11, míg a nyugat-európaiak 7 százaléka állítja: nem engedheti meg magának, hogy elég melegre fűtse otthonát. Lettországban ez az arány 56 százalék. Magyarországon 18, Nyugat-Európában 7, Lengyelországban viszont 28 százalékot tesznek ki azok, akiknek közüzemi számlatartozásuk volt a lekérdezéskor számított elmúlt egy évben. A magyarok közül minden harmadik-negyedik, Nyugat-Európában csak minden tizedik megkérdezett felelte azt: nehézséget vagy nagy nehézséget okoz, hogy kijöjjön a havi jövedelméből.

Nagy a különbség az egészségügyi ellátásban, illetve abban is, hogy a megkérdezettek mennyire vannak azzal megelégedve. A régi tizenötökhöz viszonyítva az új tagállamokban élő polgárok közül két és félszer többen nyilatkoztak úgy, hogy egészségi állapotuk rossz. Az új tízek lakosainak egyharmada, míg az EU-tizenötöknél egyötöde számolt be hosszan tartó betegségről.

Nem létezik kelet-nyugat különbség

Összességében: a régi tízenöt tagállamban a legkevésbé elégedettek is elégedettebbek az életminőségükkel, mint az újonnan csatlakozott tíz országban a legelégedettebbek, írta a Népszabadság. Ugyanakkor Willy Buschak, az EU-alapítvány igazgatója szerint bár az életfeltételekben jelentős eltérések vannak, az azokat meghatározó értékekben nincsenek nagy különbségek az EU-n belül. Az igazgató szerint nem létezik olyan indok, ami alapján különbséget lehet tenni "nyugat" és "kelet" között.