Soron kívüli ülés lesz a stabilitási paktumról

2005.03.09. 11:55

A 12 euró-pénzügyminiszter hétfő délután kezdődő és kedden a hajnali órákig húzódó ülése nem hozott eredményt a stabilitási paktum reformjáról, és a véleménykülönbségek csak tovább nőttek a kedd délelőtt kezdődő huszonötös miniszteri találkozón. A tárgyalásokat vezető luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszter Jean-Claude Juncker közölte is, hogy egy soron kívüli találkozót kell beiktatni március 20-ra, ha még a március 22-23-i uniós csúcstalálkozóig meg akarnak egyezni - írja a Bruxinfo.

Juncker kedden kora délután, az Ecofin teljes ülése után szokatlanul éles hangú sajtótájékoztatóján arra figyelmeztette kollégáit, hogy ha nem tudnak olyan megegyezésre jutni, ami működőképes stabilitási paktumot eredményez, akkor inkább az egész témát leveszi a napirendről. "Nem adom a hozzájárulásomat egy olyan reformhoz, ami egy rosszul működő paktumot eredményez. Komolyan fontolgatom, hogy inkább hagyom az egészet, úgy ahogy van. Ez egy valódi lehetőség" - figyelmeztetett.

A fáradtnak és frusztráltnak tűnő Juncker kijelentette, hogy hajlandó még egy próbát tenni március 20-án, de - mint mondta - "nem vagyok hajlandó a végtelenségig engedni... Vannak, akik ezt hiszik, de nagyon tévednek. Egyesek mintha azt hinnék, hogy az EU nem más, mint csak egy újabb aréna nemzeti érdekeiknek, és újabb és újabb engedményeket akarnak kicsikarni. De én ebben nem vagyok hajlandó közreműködni"- mondta.

Vitatott a "speciális körülmények" listája

A miniszterelnök újságírói kérdésekre válaszolva tagadta, hogy Németországra célzott volna. De a két ülésről kiszivárgott hírek és magának Junckernek az elmondása szerint a vita tulajdonképpen már csak a körül a kulcskérdés körül folyik, hogy mekkora legyen azoknak a speciális körülményeknek a listája, amely körülmények fennállása esetén egy állam "ideiglenesen, egy kicsit és csak kivételesen" GDP-arányosan 3 százaléknál nagyobb államháztartási deficittel rendelkezhet - vagy legyen-e egyáltalán ilyen lista. A paktum ily módon történő fellazításának legerőszakosabb támogatója a költségvetését kiegyensúlyozni évek óta képtelen Németország és Franciaország.

A luxemburgi elnökség már eleve óriási engedményeket tett ennek az igénynek a kielégítésére a hétfői euró-csoport-ülés előtt egy részletes dokumentumban, de a németek ezeket nem tekintették elégségesnek. "A luxemburgi javaslatok elfogadhatatlanok" - sommázott a Reutersnek egy névtelenségbe burkolózó német diplomata. Berlin főleg azért küzd, hogy a német újraegyesítés kolosszális költségeit számítsák be könnyítő tényezőként államháztartási hiányának elbírálásakor.

Ezzel szemben az euró-csoport több tagja is (különösen az osztrákok, a belgák és az írek) és a nem euró-államok jelentős része (így Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Dánia, Lettország, Svédország, Észtország) ellenzi a paktum számottevő lazítását, és legfeljebb arra hajlandó, hogy a hosszú távon kiadáscsökkentéssel járó strukturális reformok (elsősorban a nyugdíjreform) költségeit bírálja el kedvezőbben az EU. "Nem mehetünk tovább a luxemburgi javaslatnál, mert akkor nem csak a stabilitási paktumot ásnánk alá, de megkérdőjeleznénk az euró és az eurózóna egészének hitelességét" - mondta kedden reggel Didier Reynelds belga pénzügyminiszter. "Rossz irányba haladunk" - tett rá még egy lapáttal az osztrák Karl-Heinz Grasser.

Draskovics előrelépést lát a nyugdíjreform megítélésében

Draskovics Tibor utólag úgy értékelte a paktum reformjáról folyó tárgyalásokat, hogy ugyan jelentős lépés történt előre, de még mindig számos eltérés van az álláspontok között. Áttörésnek nevezte ugyanakkor, hogy senki nem szállt szembe azzal az elsősorban a szlovákok, a lengyelek és a svédek által támogatott magyar törekvéssel, hogy a nyugdíjreformot enyhítő körülményként vegyék figyelembe az egyes országok államháztartási hiányának elbírálásakor és a középtávú egyensúlycélok teljesülésének vizsgálata során.

Ezt egyébként az az elnökségi dokumentum is megerősíti, amelyet vasárnap este osztottak szét a tagországok között. "A Tanács egyetért azzal, hogy azok a tagállamok, amelyek ambiciózus nyugdíjreform keretében az [állami] nyugdíj-hozzájárulások egy részét magán-nyugdíjrendszerekbe irányítják át, időlegesen eltérhetnek a középtávú deficitcél megvalósításától vagy a középtávú deficitcéltól" - áll a papírban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK