Továbbra is élénk a magyar érdeklődés a balkán iránt

2005.04.04. 16:30

A délkelet-európai államokba irányuló magyar közvetlen tőkekivitel értéke napjainkra elérte az 1,4 milliárd eurót, a magyar befektetők a jövőben is élénk figyelemmel kísérik a balkáni országokban zajló privatizációs folyamatot - mondta Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára hétfőn egy budapesti nemzetközi konferencián.

Az ICEG Európai Központja és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett tanácskozás központi témájául a balkáni országok lehetséges uniós felzárkózási folyamatát választotta. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a budapesti Közép-európai Egyetem professzora előadásában elmondta: a balkáni államok legnagyobb problémája az, hogy gyakorlatilag egyszerre kell megvalósítaniuk mindazokat az alapvető makrogazdasági reformokat, amelyeket a közép-európai országok egymást követően tehettek meg. A délkelet-európai államoknak egyszerre kell alapvető reformokat, változtatásokat végrehajtaniuk a makrogazdaságban, az államigazgatásban, a vállalati szférában és a bankrendszerben - tette hozzá a volt pénzügyminiszter.

Szanyi Tibor elmondta: a kétoldalú kapcsolatokat tekintve a nyugat-balkáni államok (Bosznia-Hercegovina, Szerbia-Montenegró, Albánia, illetve Macedónia) szerepe folyamatosan erősödik mind az áruk, mind a szolgáltatások kétoldalú forgalmát tekintve. A folyamatot erősíteni kell annál is inkább, mert a nyugat-balkáni államok a legutolsó adatok szerint a teljes magyar export 6,6 százalékát adják, míg a magyar behozatalban 2,2 százalékos részesedést mutatnak fel - mondta a politikai államtitkár. Az államtitkár szerint gond az, hogy a magyar vállalatok, befektetők piaci térnyerését, illetve a privatizációban való részvételét gyakran adminisztratív akadályok nehezítik a balkáni országokban.

Dicséret illeti a szerb jegybankot, mert szigorú monetáris politikája révén Szerbia-Montenegróban az inflációt sikerült 10 százalék körüli szintre leszorítani és idén várhatóan már egyszámjegyű lesz a pénzromlás éves üteme, mondta Bokros Lajos. Ugyancsak kedvező, hogy a szerb kormány határozott lépésekkel a közelmúltban adóreformot hajtott végre, amelynek révén a kétkulcsos áfa normál kulcsa 18 százalék lett, a kedvezményes kulcs pedig 8 százalék. Ez jelentősen megemelte az egyes cégek termelését, illetve kedvezően hat az ország külkereskedelmére is.

Bokros Lajos szerint az egyik legnagyobb gond Szerbiában az, hogy még mindig túl nagy az állami vállalatok, illetve a közszféra szerepe mind az infrastruktúrában, mind a kommunális ellátásban. Ugyanakkor egyrészről óriási munkanélküliség, másrészről túlzott foglalkoztatottság van a gazdaságban: minden harmadik embert a közszféra alkalmazza, ezt hosszú távon nem lehet finanszírozni, csak a különböző szektorokban a határozott privatizáció segíthet a helyzeten, ez javíthatja a hatékonyságot, mondta a CEU tanára. A volt pénzügyminiszter szerint a szerb bankrendszer viszonylag erős, viszont gond az, hogy túlzottan nagy az ottani bankszektor likviditása, mivel kevés az érdemi befektetési lehetőség.

Pavret de la Rochefordiere, az EU gazdasági és pénzügyi igazgatóságának helyettes vezetője szerint a balkáni országok két egymástól jelentősen elkülönülő csoportba sorolhatóak, az egyik csoportot adja Bulgária, Horvátország és Románia, amelyek az EU-belépés küszöbén állnak, a többi nyugat-balkáni állam azonban jelentősen lemaradt e három ország fejlődési szintjétől. Általánosságban az egyik legfőbb térségi problémának nevezte azt, hogy a balkáni államok a folyó fizetési mérleg deficitjének magas szintjével küzdenek, és az ottani térségbe érkező működő tőke alig fedezi a folyómérleg hiányát. Ez alól talán egyedüli kivétel Bulgária, ahol a legutolsó, 2004-es adatok szerint a folyóhiány ugyan a GDP 8 százaléka volt, de ezt jelentős mértékben, a GDP 9,1 százalékával lefedte a beáramló külföldi működő tőke. Ezzel ellentétben a nyugat-balkáni államokba együttesen is mindössze, hozzávetőleg 1,5 milliárd euró érkezett 2004-ben, ami az együttes GDP mintegy 3 százalékát adta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK