Az elmúlt hónapok során az elemzők rendre mérsékelték a GDP növekedésére adott becsléseiket. A legnagyobb mértékben az első negyedéves adat változott. Miután a KSH Ecostat nemrégiben 3 százalék körüli becslést tett közzé, az elemzők ugyanerre a szintre módosították konszenzusukat a múlt havi 3,5 százalékról. Éves átlagban az idén a piac 3,4 százalék, jövőre 3,6 százalék gazdasági növekedést vár. Mindkét adat 0,4 százalékkal marad el az év elején várt értéktől.
Az államháztartás pozíciójával kapcsolatos vélemények szintén egyre pesszimistábbak. A nyugdíjreform kiadásaival korrigálatlan adatok szerint a GDP 5,2 százalékának megfelelő hiányt várnak az elemzők, egytizeddel többet, mint egy hónapja és fél százalékponttal többet, mint a hivatalos cél.
A pénzügyi tárca véleményével szemben az elemzők úgy tartják, hogy az áfa-visszautalások, a gyógyszertámogatások lehetséges felfutása és egyéb tényezők a költségvetési kiadások növekedésével járhatnak, a lassuló gazdasági növekedés pedig bevételektől foszthatja meg az államot.
A várakozások szerint az idén (várhatóan júniusban) és jövőre egyaránt még fél százalékponttal mérséklődhet a jelenleg 7,5 százalékos jegybanki alapkamat. Egy hónapja még 7,25 százalékra tették a rövid távon még kockázatmentesnek tekintett kamatküszöböt, ez jelenleg hét százalék.
Az elemzők hajszálnyival emelték előrejelzéseiket az infláció éves ütemére: decemberre 5 bázisponttal, 3,8 százalékra, a jövő év utolsó hónapjára pedig 10 bázisponttal 3,6 százalékra nőtt a várakozás. A konszenzusok továbbra is az MNB célsávjaiban, annak is a közepéhez közel maradtak, az inflációs várakozások tehát elvileg hagynak teret a kamatcsökkentésnek.