Segély helyett esélyt akar Afrika a G8-tól

2005.07.05. 7:18

Líbiában készülnek a G8 csúcsértekezletre Afrika vezetői. A világ vezető ipari hatalmai és Oroszország szerdán ülnek össze, hogy többek közt Afrika segélyezéséről és a legszegényebb országok adósságának elengedéséről döntsenek. Afrikai vezetők és gazdasági elemzők egyaránt úgy látják, hogy segélyek helyett a vezető ipari hatalmaknak inkább esélyt kellene adniuk az afrikai államoknak gazdaságuk megerősítésére.

Líbiában tanácskoznak az Afrikai Unió (AU) vezetői a G8 csúcsértekezlet előtt. A Szirtében megrendezett csúcstalálkozón az afrikai egységszervezet 53 tagja vesz részt. A találkozón megjelent Kofi Annan ENSZ-főtitkár, és Amir Musza, az Arab Liga főtitkára is.

A találkozó központi kérdése a világ nyolc vezető ipari hatalmát és Oroszországot tömörítő G8 szervezet szerdai csúcstalálkozója, ahol többek közt az afrikai gazdaság élénkítéséről, és a térség segélyezéséről döntenek majd. Az AU szerint a G8 csúcsértekezlete az egyetlen lehetőség arra, hogy felhívják a figyelmet a térség tarthatatlan helyzetére. Korábban a G8 tagállamai ígéretet tettek arra, hogy elengedik a legszegényebb országok tartozásait, és megkettőzik a térségbe irányuló segélyt.

"Afrika elveszíti a reményt, ha a leggazdagabb nemzetek nem tartják be az ígéretüket" - utalt a térség kiszolgáltatottságára az AU gazdasági igazgatója, René N'Guettia Kouassi. "A tény, hogy még mindig fejletlenség jellemzi Afrikát, megmutatja, mennyi mindent kell még tennünk... Afrika részvétele a G8-on a legjobb módja annak, hogy ezt az üzenetet mindenkihez eljuttassuk" - ecsetelte a G8 értekezlet fontosságát az AU vezetőinek Kouassi.

Az AU azonban nem egységes a segélyezést illetően. A találkozó házigazdája, Kadhafi ezredes félórás nyitóbeszédében heves kirohanást intézett a segélyekben reménykedők ellen. Kadhafi szerint "a könyörgés nem hoz jövőt Afrikának". Líbia vezetője szerint nem könyörgésre, hanem a kis és nagy államok közti együttműködés fokozására van szükség.

A kereskedelem jelentené az igazi megoldást

Gazdasági elemzők osztják az ezredes véleményét. Az Economist cikke szerint a G8 ígérete, miszerint elengedi a legszegényebb országok 40 milliárd dollárra rúgó adósságát, látványos ugyan, de keveset ér. A szubszaharai országok hitelei ugyanis így is erősen támogatottak, emiatt alig egymilliárd dollárra rúg a ténylegesen elengedett tartozás. Ráadásul azok az országok járnak rosszul a felajánlással, ahol lehetőség van a gazdaság versenyképesebbé tételére.

A nyolcak csak a legeladósodottabb országok hiteleit engedik el. Az olyan országok azonban, mint például Kenya vagy az olajban gazdag Nigéria, nincsenek elég rossz helyzetben ahhoz, hogy megkapják az engedményt. A többiekhez képest jónak minősített nigériai gazdaság éves hazai összterméke ennek ellenére kevesebb mint ötszáz dollár fejenként.

Sokak szerint a segély helyett a gazdasági együttműködés élénkítésével lehetne valóban komoly lépést tenni a szegénység felszámolására Afrikában. Peter Mandelson, az Európai Unió gazdasági biztosa szerint csak a kereskedelemmel lehet gazdasági erővé alakítani a humanitárius segítséget. A gazdasági együttműködés lehetőségét az afrikai országok is keresik, azonban a vezető gazdasági hatalmak azonban nem hívei az olyan megoldásoknak, mint például a fair trade, amely esélyt ad a harmadik világ termelőinek.

Az afrikai gazdaság megerősítéséhez a G8 összes tagállamának komoly engedményeket kellene tennie: az Európai Uniónak például jelentősen korlátoznia kellene protekcionista mezőgazdaságpolitikáját, erre azonban kevés az esély. A G8-ak - egyelőre úgy tűnik - a segély összegének megduplázásával igyekeznek segíteni Afrikán.

Barsi Szabó Gergely

KAPCSOLÓDÓ CIKK