Olcsó napszemüveg is szűri az UV-t

Ugyanúgy véd az UV-fény áteresztés ellen a 199 forintos napszemüveg, mint a közel negyvenezer forintos társa - derül ki a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vizsgálatából. Forgalmazók elmondása szerint a "sima" UV védelem mára már alapkövetelmény, problémát inkább az anyaghibás vagy torzító lencse okozhat.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 16 napszemüveget hasonlított össze, többek között az UV-védelem, a színtorzítás, az optikai torzítás vagy a lencse minőségének alapján. A vizsgálatba bevonták az utcai árus által kínált olcsó terméktől az ismert márkanévvel forgalmazott drága szemüvegig a kínálati skála nagy részét. Kétszáz forintos napszemüveget leginkább hipermarketekben vásárolhatunk, áruk azért ilyen alacsony, mert a gyártók, forgalmazók így kívánnak megszabadulni a beragadt, többéves árukészletüktől. A drágábbnál pedig legtöbb esetben a márkanevet is meg kell fizetni.

A vizsgált termékek UV-fény-áteresztése egy terméket kivéve kiváló szinten teljesítette a vonatkozó szabványban előírt 280-380 nanométer közötti szűrést. Az egy kivétel is 80 százalékos hatékonysággal, vagyis még megfelelő minősítéssel teljesített. Az UV-sugárzás számos szembetegséget okozhat (például: a szemhéj bőrén kialakuló pigmentfoltok, szürkehályog, a szaruhártya egy részét elfedő kúszóhártya, az ideghártya sejtjeinek károsodása).

"Ma már nem is gyártanak UV-védelem nélküli szemüveget" - mondta az [origo]-nak az Avanglion Kft. kiskereskedelmi igazgatója. Veres György a nagy árkülönbségek kapcsán elmondta, hogy többek között megdobja az árat, ha a szemüveg plusz polarizált védelemmel rendelkezik (ami a fölös csillogó fényeket védi ki, például ami vízről vagy üvegről érkezik), valamint az, ha a lencse törhetetlen anyagból készül.

Veres György elmondása szerint problémát az tud okozni, ha torzítanak a napszemüvegek, vagy ha anyaghibás a lencse. Az UV-szűrés mellett ugyanis fontos, hogy a napszemüveg nélkül, illetve a napszemüveggel érzékelt optikai kép ne vagy csak kevéssé (de ne nagyon zavaróan) változzon meg. Az MSZ EN 1836:2003 számú szabvány kimondja, hogy a napszemüveg lencséjén a geometriai középponttól mért 30 milliméteres körben nem lehet olyan sérülés, anyaghiba (például karcolás, matt pötty, légbuborék) ami ronthatja a látást.

Gondola Gabriella, az Oakley napszemüvegeket forgalmazó Mofo Hungary Kft. brandmenedzsere szintén a lencse minőségével érvelt a drágább modellek mellett. Gondola elmondta: a lencse okozta torzítást sok esetben észre sem vesszük, ugyanis a kismértékű torzítást még korrigálja az agy. Hosszabb viselés után azonban ilyen lencsék esetén jelentkezhet fejfájás vagy szédülés.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által vizsgált napszemüvegek mind a színtorzítás, mind az optikai torzítás tekintetében is kiváló színvonalon teljesítettek, kivéve egyet, amelyet az ellenőrök elfogadhatónak minősítettek. A napszemüvegek viselésekor, a néhány napos tesztelés során nem tapasztaltak az észlelt színharmóniában zavaró hatást, illetve a távolság megítélése sem módosult.

A fogyasztóvédők vizsgálták a lencsék lehetséges anyaghibáját is; az eredmény szerint mind a 16 vizsgált termék megfelelt a követelményeknek, két mintát kivéve maximális szinten.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség összegzése szerint a kereskedelmi forgalomból származó, általuk vizsgált termékek megfelelő védelmet nyújtanak az UV-fény káros hatásaival szemben. A vizsgálat során inkább jelölési hiányosságokat találtak, ami bár adott esetben a termék használhatóságát közvetlenül nem befolyásolja, mégis jelentős. A vizsgált termékek közül például 7 napszemüvegről, ill. a hozzá tartozó ragasztott vagy függő címkéről hiányzott a gyártó/forgalmazó neve és címe, míg három nem jelölte meg a filterkategóriát. A forgalmazót kötelezték a címkézési hiányosság pótlására.