Etikai kódex készül az élelmiszeriparban

Az élelmiszeripar szereplőire vonatkozó etikai kódexet dolgoznak ki a termelők, a feldolgozók és a kereskedelmi láncok a minisztérium vezetésével. Az irat az elvárható piaci magatartásokat és szabályokat tartalmazza majd - jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kedden Budapesten.

Gráf József elmondta, hogy az élelmiszeripari etikai kódex alapanyaga egy hónapon belül összeállhat, amit az érintettek először saját körben, majd közösen tárgyalnak meg.

A miniszter kedden a Magyarországon tevékenykedő tizenkét kereskedelmi lánc vezetőjével folytatott megbeszélést. Szavai szerint a minisztériumnak a kódexet megsértők ellen szankcionálási lehetősége nem lesz, de évente pontozással értékelik a kódex betartását és a nyilvánosságot használják fel, mint visszatartó erőt.

Kijelentette: a minisztérium továbbra is szigorúan fog fellépni a gyenge minőségű, hamis és áltermékekkel szemben. Az összehangolt ellenőrzéssel kivonható az élelmiszerpiacról az a 8-10 százalékot kitevő mennyiség, amely nem oda való és további 5-8 százalék fekete kereskedelemből származó termék.

Elismerte, hogy ezzel emelkedhetnek az élelmiszerárak, de úgy vélte, többe kerülne, ha a vidéki termelőket hagynánk tönkremenni.

A hamis és áltermékekre kitérve emlékeztetett arra, hogy a 4,8 millió hektoliteres tavalyi bortermelésnek mintegy 20-25 százaléka hamis termék.

A két áruházláncban dömpingáron értékesített dinnye ügyében mélyreható vizsgálatot ígért a miniszter. A Tesco és az Auchan jelenlévő vezetőinek figyelmét arra hívta fel, hogy a dömpingáron meghirdetett dinnye értékesítésével 10-12 ezer ember munkáját és életét lehetetlenítették el, ami etikailag elfogadhatatlan.

A miniszter a megbeszélésen arra kérte a jelenlévőket, piacpolitikájukban vegyék figyelembe, hogy ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint bármely magyar vállalatra. Elvárásként fogalmazta meg, hogy a kereskedelmi láncok termékeinek többségét kiváló minőségű magyar áruk alkossák. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az EU-15-nél alacsonyabb agrártámogatásban részesül, és meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar termékek minősége meghaladja a környező országokból érkező alacsony árú cikkekét.

Gráf József kijelentette: nem leszünk az unió élelmiszerszemetének lerakóhelye. Az agrárminiszter kemény fellépést ígért a szabályokat be nem tartókkal szemben, ugyanakkor elismerte, hogy az élelmiszermarketing területe több forrást igényel.