A 70 dolláros olaj sokkolná a világgazdaságot

A világgazdaság ellenállóképessége a magas energiaárakkal szemben tartósan 70 dollár feletti olajárak esetén erőteljesen csökkenne. Az ilyen árszint felboríthatja a Magyarországhoz hasonló, nettó olajimportőr feltörekvő gazdaságok, de még az Egyesült Államok fizetési mérlegét is, áll a Fitch Ratings Londonban kiadott globális elemzésében.

A hetvendolláros olaj kockázata

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő jelenlegi forgatókönyve azt feltételezi, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajféle átlagára a tavalyihoz képest lassuló keresletnövekedés hatására 55 dollár körüli szintre tér vissza. Az amerikai hurrikánpusztítások után azonban kétségtelenül megnőtt annak kockázata, hogy az árszint tartósan visszaemelkedik 70 dollár környékére. A Fitch szerint ez az olajárszint reálértéken már megfelelne az 1974-es első olajársokk után kialakult árnak, bár, ugyancsak reálértéken, elmarad a nyolcvanas évek elejének szintjétől.

Az elemzés szerint kétségtelen, hogy a fejlett ipari térség gazdasági tevékenységének olajintenzitása igen erőteljesen csökkent a három évtizeddel ezelőtti olajsokk óta. A hét vezető ipari hatalom (G7) 1973-ban átlagosan 145 ezer tonna olajat használt fel minden 1 milliárd dollárnyi GDP-érték megtermeléséhez, tavaly már csak 64 ezer tonnát. A világgazdaság egészében az egymilliárd dollárnyi GDP-értékre jutó olajfelhasználás 161 ezer tonnáról 93 ezer tonnára esett ugyanezen idő alatt, jelezve, hogy a feltörekvő gazdaságok, amelyek arányosan nagyobb feldolgozó szektoruk miatt GDP-egységre számítva több olajat használnak, gyorsabban növekedtek, mint a fejlett ipari térség.

A hitelminősítő szerint igaz az is, hogy a felhasználó ipari államok GDP-értékének százalékában most jóval kisebb az olajszámla, mint a hetvenes években volt. A G7 olajkiadásai 1974-ben a bruttó hazai termék 5 százalékára, 1979-ben 7,5 százalékára emelkedtek, a 90-es években azonban e százalékos arány meredeken csökkent.

Ezzel együtt is azonban a Hetek olajszámlája tavaly 470 milliárd dollár volt, vagyis az összesített GDP 1,8 százaléka, a 2003-as 1,4 százalék után. Ha az olajárak 2005 hátralévő részében és 2006-ban a 70 dolláros sávban lesznek, 1 százalékos mennyiségi fogyasztásnövekedést feltételezve az idén 710 milliárd dollárra, a GDP-érték 2,6 százalékára, 2006-ban 860 milliárd dollárra, a gazdasági összkibocsátás értékének 3 százalékára emelkednének az olajra fordított kiadások a hét legnagyobb ipari gazdaságban, írták a Fitch Ratings londoni elemzői.

A hitelminősítő a világgazdaság által a magas olajárakkal szemben tanúsított eddigi ellenállóképességet szinte kizárólag az elmúlt néhány évben érvényesített makroszintű ösztönzők most jelentkező hatásának tulajdonítja. A Fitch a fő ösztönzők közé sorolja az amerikai költségvetési hiány 2002-2003-ban megengedett mélyülését, a brit költségvetési politika fellazulását, a rövid távú amerikai reálkamatszint 2003-ban történt mínuszba fordulását, és az euróövezeti reálkamatok esését.

Lanyhább növekedés, megugró hiány

A cég szerint nagyon valószínű, hogy a G7-országok erőteljes, 3,2 százalékos tavalyi növekedését ez az általános lazulás hajtotta. A Fitch Ratings szerint ugyanakkor minden tíz dollárnyi olajáremelkedés fél-háromnegyed százalékpontot farag le a Hetek növekedési üteméből. Ha az olajár tartósan 70 dollár felett marad - ami csaknem 30 dollárral lenne magasabb a hitelminősítő nyár eleji világgazdasági előrejelzésében 2006-ra szereplő 42 dolláros átlagnál -, az a jövőre várt 2,5 százalékról 1,5-2,0 százalékponttal 1 százalék alá, 1982 óta nem látott mélységbe csökkentené a G7 növekedését.

Mindemellett a 2006-ig fennmaradó, 70 dollár környéki olajár az amerikai folyómérleg hiányát - amely már az idei első félévben 6,4 százalékos rekordot ért el - jövőre a GDP 7,2 százalékára, 943 milliárd dollárra duzzasztaná. Akkor is, ha az olajimport-költséget leszámítva a folyó hiány megmarad az idei első félévi 4,8 százalékon. Ekkora amerikai fizetési hiány fedezéséhez naponta mintegy 2,5 milliárd dollár külföldi tőkebeáramlásra lenne szükség, ami az Egyesült Államok nélkül számolt globális GDP-érték 3 százaléka, áll a Fitch elemzésében.

A cég szerint mindemellett, ha az olajon kívüli tételek egyenlege csak a GDP fél százalékának megfelelő mértékben romlik tovább a fizetési mérlegben - ahogy az az idei első félévben is történt -, az már az ezermilliárd dolláros érték fölé emelné az amerikai folyó hiányt. Egy ilyen sokk a dollár és az amerikai adósságpapírok meredek zuhanását okozná, a vártnál gyorsabb Fed-kamatemeléssel és a hazai fogyasztás visszaesésével együtt.

Az elemzés szerint a tartósan 70 dolláros olaj tovább duzzasztaná a nettó olajimportőr európai feltörekvő gazdaságok, elsősorban Magyarország, Csehország és Törökország már most jelentős folyó fizetési hiányait is. Ezek a gazdaságok jelentős pénzügypolitikai kihívásokkal lennének kénytelenek szembenézni, hiszen lassuló növekedés közepette válhat szükségessé meredek központi kamatemelés az árfolyam és a belső adósságpiac stabilitásának védelmére, írták a Fitch elemzői. A hitelminősítő számításai szerint Magyarországon az esetleges 70 dolláros olaj 1,2 százalékpontot adhat hozzá a tavaly 8,8 százalékos GDP-arányos folyó hiányhoz.