Megkezdődött az adótörvények vitája

Az ötéves adóreform-programmal a kormány célja a méltányosabb közteherviselés, a gazdaság kifehéredése, javuló versenyképesség és bővülő foglalkoztatás - hangzott el a pénzügyminiszter expozéjában az adótörvény-javaslatok általános vitájának kezdetén a parlamentben. A vezérszónokok reagálása sem váratott magára.

A plénum elé kerülő három törvényjavaslat egyike a jelenlegi adórendszer átalakítási elemeit tartalmazza, a másik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), míg a harmadik a luxusadó bevezetéséről szól.

A program mintegy ezer milliárd forintos adócsökkentést tartalmaz, a több évre előre meghatározott változások a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget, stabilitást szolgálják - mondta Veres János.

A javaslat egyik elemét, az áfa kulcs 25-ről 20 százalékra csökkentését a parlament már elfogadta, és az üzemanyagok esetében október elsejétől már hatályba is léptette, 10-12 forinttal csökkentve ezzel a literenkénti árat. A többi terméknél január elsejétől életbe lépő csökkenés mintegy négyszázalékos ármérséklést jelent, és ez a lakosság fogyasztását kitevő termékek felét érinti.

Veres János hangsúlyozta: a cigaretta, az alkohol és a gépkocsi nem lesz olcsóbb, az áfacsökkenést a jövedéki, illetve a regisztrációs adó emelése ellentételezi.

A személyi jövedelemadót érintő, 2006-tól bevezetendő változások közül kiemelte a felső adókulcs 38-ról 36 százalékra csökkenését, valamin azt, hogy az alsó, 18 százalékos kulcs határértéke 1 millió 550 ezer forint lesz. Az adóterhelés minden jövedelemszintnél csökken, de szerinte a legérezhetőbb az átlagkeresetűek számára lesz; ők jövőre havonta átlagosan 3.500 forinttal többet vihetnek haza a pénzügyminiszter szerint.

A javaslat a 2007-2010 közötti időszakra is rögzíti az összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni adómértéket. Az alsó sávhatár évente emelkedik: 2007-ben 1,7 millió forint lesz, és 2010-re eléri a hárommillió forintot.

Veres János expozéjában kitért az átalakuló kedvezményrendszerre, a családi adókedvezmény beépülésre a családi pótlékba. Jövőre a mellékfoglalkozás, a másodállás díjazása és a tisztségviselői tiszteletdíj után is fizetni kell a négyszázalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot, így ez is táppénzre jogosító tényező lesz.

2006 novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, 2007-ben három, 2009-ben további két százalékponttal csökken a munkáltató által fizetett tb-járulék mértéke.

Veres beszélt a jövőre induló nemzeti kockázatközösségről is, ami azt jelenti, hogy a költségvetés fizet minden, saját jövedelemmel nem rendelkező, de egészségügyi ellátást igénybevevő után. A folyamatos finanszírozás révén az Egészségbiztosítási Alapnál nem várható olyan, több száz milliárdos hiány mint idén; a jövő évi hiány mindössze 30 milliárd forint lesz - mutatott rá.

A pénzügyminiszter ismertetése szerint a kisvállalkozások esetében 2006-tól 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs, illetve egyéni vállalkozóknál a vállalkozói szja, amelynek feltétele többek közt, más adókedvezmény igénybe nem vétele.

2008-tól új iparűzési adózás lép életbe, de addig is fokozatosan csökken a teher; míg jelenleg az iparűzési adó 50 százaléka vonható le a társasági adóalapból, 2006-tól a 100 százalék levonható lesz. A kieső önkormányzati bevétel pótlásáról 2006 végéig külön törvény rendelkezik majd.

A tárcavezető beszélt arról, hogy a javaslatok közé bekerült egy, a piac fellendítését szolgáló tőzsdei csomag is, amelynek része például a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetése, és az uniós tagállam tőzsdéjére bevezetetett értékpapír osztalékának 10 százalékos adóterhelése.

A pénzügyminiszter részletezte a művészek, újságírók, szellemi szabadfoglalkozásúak számára létrehozott ekho és a luxusadó részleteit is.