Éretlen a fairtrade-re a magyar fogyasztó

Éretlen a fairtrade-re a magyar fogyasztók döntő többsége. Zöld szervezetek felmérést készítettek arról, miért nem képes Magyarországon a harmadik világ termelőinek javát szolgáló kereskedelem. A fairtrade Nyugat-Európában és Amerikában évente több százmillió dolláros üzlet. Az [origo] utánajárt, mit, és kiknek lehetne eladni Magyarországon a méltányos kereskedelem termékei közül.

Csokit, kávét, kakaót, teát szinte mindenki vásárol. Abba azonban kevesen gondolnak bele a boltban, hogy milyen áron kerül az áru a bolt polcára. A kávé kilónkénti, körülbelül 1000 forintos bolti árából a termelő jó, ha száz forintot lát kilónként. A vásárlótól elkért összeg közel hatvan százaléka a kereskedőket gazdagítja.

A "gyarmatáruk" termelői a kapott pénzből nem képesek fejleszteni, nem tudnak továbblépni, ráadásul igencsak kiszolgáltatottak az árutőzsdei folyamatoknak. A fair trade - magyarul leginkább méltányos kereskedelemnek fordítható az elnevezés - mozgalom ezeken a termelőkön próbál segíteni a fogyasztók bevonásával, immár két évtizede.

A "tisztességes kereskedelem" ötletével először a holland Max Havelaar Alapítvány állt elő. Az alapítványt létrehozó Solidaridad szervezet tagjai egy, a gyarmatokon játszódó regény főhőséről nevezték el szervezetüket. Kiiktatták a nemzetközi közvetítő kereskedelmet, és egyenesen a termelőkkel kezdtek el üzletelni. Először mexikói kávétermelők áruját szállították Hollandiába. A fair trade kereskedelem során olyan minimális árat állapítanak meg a termékekre, amelyet a termelő - a piaci folyamatoktól függetlenül - garantáltan megkap az árujáért, ezért viszont magas minőségi követelményeknek kell megfelelnie annak az árunka, amelyre a fair trade logó felkerül.

Az üzlettel alapvetően mindkét fél jól jár. A nyugati fogyasztók ellenőrzött minőséget kapnak a pénzükért. A termelőkhöz pedig a termék bolti árának akár harminc százaléka is visszavándorol. Ez elegendő a termelő létfenntartásához, és a termelésben szükséges fejlesztéseket is fedezi. Az ár ezen felül prémiumot tartalmaz, amelyet a fair trade termelők szervezetei a helyi közösségek fejlesztésre, például az infrastruktúra kiépítésére és oktatásra fordíthatnak.