Az EU-pénzügyminiszterek elmarasztalnak

Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei úgy ítélik meg, hogy Magyarországnak egyelőre nem sikerült teljesíteni a hiány leszorítására tett korábbi uniós ajánlásokban foglaltakat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint jó hírek jöttek Brüsszelből, mert Magyarországgal szemben senki nem kíván szankciót alkalmazni.

Jóváhagyták kedden az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei az Európai Bizottság október végén kiadott, frissített helyzetértékelését a magyar államháztartási deficitről, úgy ítélve meg, hogy egyelőre nem sikerült teljesíteni a hiány leszorítására tett korábbi uniós ajánlásokban foglaltakat - szivárgott ki a tanácskozás helyszínén, Brüsszelben.

A bizottság említett értékelése szerint kérdésessé vált, hogy tartható-e a deficitnek a szerződésben előírt, a bruttó hazai termékhez (GDP) képest 3 százalék alá történő csökkentésére szabott 2008-as határidő, miután a kormány által 2005-re és 2006-ra kitűzött államháztartási hiánycélokat Magyarország várhatóan távolról sem éri el.

A kormány nemrégiben maga is jelentősen megemelte deficitvárakozásait, miután az unió statisztikai hivatala jelezte, hogy másképp számolja a hiányt, és beszámítja abba az állami-magán közös beruházások keretében lebonyolított autópálya-építések költségeit is.

A miniszterek sürgették Magyarországot, hogy minél előbb tegyen intézkedéseket a hiány csökkentésére. Úgy vélték azonban, még teljesíthetők a 2008-as célkitűzések, amelyek révén Magyarország 2010-től bevezetni tervezi az uniós közös pénzt.

Csökkenő uniós támogatások?

Szóba került már az Európai Unió több illetékes testületében annak lehetősége, hogy Magyarország uniós támogatásokat, kohéziós pénzeket veszíthet el, ha sorozatosan nem tesz eleget az államháztartási hiány leszorítására vonatkozó brüsszeli ajánlásoknak, de a két ügy között egyrészt nincs közvetlen összefüggés, másrészt egyelőre nincs szó ilyen intézkedések fontolóra vételéről - közölte a magyar deficittel kapcsolatos döntését követően tartott sajtótájékoztatón Joaquín Almunia, a brüsszeli bizottság pénzügyi felelőse kedden.

Mivel Magyarország nem euróövezeti tagország, a tartós hiánytúllépés esetén az uniós szerződésben biztosított szankciókkal semmiképpen nem lehet élni ellene - mondta Almunia. Az eurózónás államokat végső soron akár tetemes pénzbírsággal is sújthatják, ha hiányuk tartósan meghaladja a bruttó hazai termék 3 százalékát.

A pénzügyi biztos azt is közölte, hogy a jövő év elején kiadandó új ajánlások szigorúak lesznek, és ezúttal határozott elvárást fognak tartalmazni arra vonatkozóan, hogy a kormány maradéktalanul tartsa be őket. "Fel fogjuk hívni a magyar hatóságok figyelmét, hogy felelősek az ajánlások betartásáért", és további erőfeszítéseket kell tenniük a deficit leszorításának érdekében - hangoztatta.

A tanácskozás kapcsán tett nyilatkozatokban több miniszter megjegyzést fűzött a magyar helyzethez. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő az euróövezethez tartozó 12 ország pénzügyminiszterének előző esti tanácskozásáról beszámolva úgy vélte, a magyar helyzet "egyértelmű aggodalom tárgya" az eurócsoportban. Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter csalódottnak mondta magát, mert Magyarország "teljesen figyelmen kívül hagyta az ajánlásokat". Budapestnek most már cselekednie kell - szögezte le az osztrák miniszter.