Kóka János gazdasági miniszter szerint a befektetők a lábukkal, illetve a pénzükkel szavaznak. Járai Zsigmond szerint fel kell készülni az állandó reformokra, amire Katona Tamás szerint is szükség van a hiánycél teljesítéséhez. Varga Mihály további adócsökkentés mellett érvelt, míg Matolcsy szerint már akár 2009-ben lehet eurónk - hangzott el a GKI keddi konferenciáján.

A GKI Gazdaságkutató Rt. által szervezett "Gazdaságpolitikai választások" című konferencián kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt felszólaltak. A szakmai találkozón a magyar gazdaság helyzete és a szükséges változtatások kapcsán hangzottak el hozzászólások.

Kóka: a befektetők a pénzükkel szavaznak

A befektetők a lábukkal illetve a pénzükkel szavaznak; az elmúlt 15 év összesített az egy főre jutó külföldi befektetéseinek értéke a régióban Magyarországon a legnagyobb - mondta kedden Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a GKI Gazdaságkutató Rt. által szervezett "Gazdaságpolitikai választások" című üzleti konferencián.

Magyarország idén 5 hellyel előrébb kerülve a 37. helyen áll az IMD versenyképességi rangsorában, s az előrelépést a felívelő tőzsde az oktatás javuló helyzete segíti, de figyelembe vették a fizetési mérleg és a költségvetés romló helyzetét is - mondta Kóka János. (Az International Institute for Management Development World (IMD World) nevű lausanne-i gazdaságkutató intézet évente összeállítja az országok versenyképességi rangsorát.)

A gazdasági miniszter elmondta: a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég által néhány hónapja készített elemzés szerint Magyarország a világ 5. legvonzóbb befektetési terepe, s a régió legversenyképesebb országa.

"Magyarország versenyképességének javítását segítheti, ha a három párt által már aláírt közös gazdaságpolitikai nyilatkozatot a negyedik párt is aláírja és kialakul a közmegegyezés, amely az infrastruktúra fejlesztését és adócsökkentést helyezi a középpontba" - fogalmazott Kóka János.

A Nemzeti Fejlesztési Terv lehetőséget ad arra, hogy a GDP 3,5 százalékának megfelelő többletfejlesztési forrást használjon fel az ország, amit az infrastruktúra, a K+F tevékenység és a humán infrastruktúra fejlesztésre kell fordítani - felelte a miniszter Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzorának kérdésére.

Járai: új gazdaságpolitika és reformok

Új gazdaságpolitikára és strukturális reformokra van szükség, ezért az állandó reformokra fel kell készíteni az országot - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke a GKI Gazdaságkutató Rt. által szervezett konferencián.

Az euró bevezetésének érdekében 1300 milliárd forinttal kell csökkenteni az államháztartási hiányt, de hosszabb távon ennél is nagyobb mértékben, 2000 milliárddal kell lefaragni a deficitet annak érdekében, hogy a tartós egyensúly kialakuljon - mondta.

A jegybank elnöke hozzátette: a GDP újraelosztásának mértékét a jelenlegi 50 százalékról 40 százalékra kell csökkenteni.

A tartós gazdasági növekedés és az egyensúly megvalósítása érdekében a teljes népességből a jelenlegi 38 százalékról 45 százalékra szükséges emelni a foglalkoztatottságot - jelezte az MNB elnöke.

"Az euró minél gyorsabb bevezetését illetve az államháztartás konszolidációját a piac fogja kikényszeríteni" - mondta Járai Zsigmond, hozzátéve, hogy a stabilizáció az euró bevezetése nélkül is elengedhetetlen.

A maastrichti követelmények nem nevezhetők szigorúnak, sőt az lenne az ideális, ha az államháztartás GDP arányos hiánya nem 3 százalék lenne, hanem nulla százalék - ismételte meg korábban is hangoztatott véleményét Járai Zsigmond.

Forrás: MTI
"A jelenlegi 38 százalékról 45 százalékra szükséges emelni a foglalkoztatottságot"

A jegybank elnöke úgy vélte, hogy árstabilitásra van szükség, azaz évi 3 százalékos inflációnál nem nagyobbra, tehát az infláció felpörgetésével nem lehet megoldani az államháztartás konszolidációját.

A jelenlegihez közeli árfolyamon léphetne be Magyarország az euró bevezetését megelőzően az ERM II rendszerbe - vélte Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a GKI konferenciáján kedden.

A jegybankelnök szerint az egyensúlyi árfolyam lenne a megfelelő középárfolyam, amire négy lehetséges számítást is végeztek a jegybankban. "A négy modell átlaga nincs nagyon távol a jelenlegi árfolyamtól" - tette hozzá.

Az egyensúlyi árfolyam az, amely egyszerre biztosítja az alacsony inflációt és a gazdaság export- és versenyképességét - magyarázta a jegybankelnök. Szavai szerint nem is lehetne a jelenlegitől jelentősen eltérő árfolyammal belépni az ERM II-be. "Amennyiben nagy leértékeléssel lépnénk be, az jelentősen emelné az inflációt, erős felértékelődésre pedig a gazdaság exportképessége, versenyképessége romlana" - hangsúlyozta.

Az országok, amelyek már csatlakoztak az ERM II rendszerhez, mindannyian a konkrét tényleges piaci árfolyammal léptek be - jegyezte meg még Járai Zsigmond az érvek között, amelyek azt erősítik, hogy a forintnak is a jelenlegihez közeli árfolyamon kell csatlakoznia az euró előszobáját jelentő árfolyamrendszerhez.