Hazánk 22 milliárd eurót kapna az EU-tól

Az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmének 1,03 százalékára korlátozná a következő uniós költségvetési időszakban a közös költségvetés kiadásait a soros brit elnökség. A tíz új tag összesen 130 milliárd euró strukturális juttatást kapna, 14 milliárddal kevesebbet az eredeti javaslatnál. Magyarországnak ebből 22 milliárd euró jutna.

A Londonban hétfő este kiadott 36 oldalas tervezet szerint a 2007-2013-as időszakban 846,754 milliárd euró állna rendelkezésre a közös költségvetésben. Ez 17 százalékkal kevesebb a brüsszeli bizottság eredeti javaslatában foglaltaknál, és alacsonyabb az előző, luxemburgi elnökség tervezeténél is.

A luxemburgi elnökség javaslata még mintegy 871 milliárd eurós költségvetésről szólt; ez az arra az időszakra becsült, összesített uniós GNI 1,06 százaléka lenne. Az 1025 milliárd eurós tavalyi bizottsági javaslat a közös GNI 1,24 százalékát tette volna ki előzetes becslések szerint.

A brit elnökség az általa tervezett költségvetést 27 tagországra számolja, a tervezet szövege szerint "abból a munkafeltételezésből kiindulva", hogy Románia és Bulgária 2007-től tagja lesz az uniónak.

Az új tagországok a költségvetési tervezethez fűzött külön kimutatás szerint - 2004-es konstans áron számolva - 130 milliárd euróhoz jutnának a strukturális és kohéziós alapokból. Ugyanakkor Jack Straw brit külügyminiszter a tervezetet ismertető szerda esti londoni sajtókonferencián összesen 150 milliárd euróra tette az új tagországok által ténylegesen felvehető összeget. A sajtónak kiosztott kimutatásban a Bulgáriának és Romániának szánt strukturális juttatások még nincsenek számszerűen feltüntetve.

Straw szerint a tavaly csatlakozott EU-tagok az összes uniós fejlesztési programot figyelembe véve - mai áron - kétszer nagyobb értékű támogatáshoz jutnának, mint hatvan évvel ezelőtt a Marshall-terv kedvezményezettjei. A legtöbbet, 56 milliárd eurót Lengyelország kapná, Magyarországnak 22 milliárd euró jutna.

A magyar juttatás lenne a harmadik legnagyobb a tíz új tagállam közül; Csehországnak a brit tervezet 23 milliárd, Szlovákiának 10 milliárd, Szlovéniának 4 milliárd eurót szán. A balti államok összesen 13 milliárd eurót, Ciprus és Málta 1-1 milliárd eurót kapna a felzárkóztatási alapokból.

Straw külügyminiszter azt mondta, hogy jóllehet az új tagoknak tervezett folyósítások 14 milliárd euróval elmaradnak a júniusi luxemburgi javaslatban foglaltaktól, a feljegyzések azt mutatják, hogy "sok technikai ok miatt" a tagországok, régiek és újak egyaránt, nem tudják teljes mértékben felhasználni a nekik kiutalt összegeket.

A miniszter közölte: a brit uniós visszatérítés - a jelenlegi EU-költségvetési patthelyzet egyik központi eleme - "marad", sőt növekedni is fog, a jelenlegi 5 milliárd eurós évi átlagról 7 milliárd euró körüli szintre. Nagy-Britannia ugyanakkor 8 milliárd euróval növeli hozzájárulását a bővítési költségekhez - tette hozzá.