Az alapkamat emelését sürgetik az elemzők

2005.12.08. 11:19

Háromnegyed százalékpontos MNB kamatemelést jósolnak londoni elemzők. A jegybank igazgatója új Bokros-csomagról beszél, Barcza György decemberi kamatemelést sürget. A pénzügyminiszter kitart a konvergenciaprogram mellett.

A Dresdner Bank londoni befektetési irodája (DrKW) csütörtökön kiadott térségi helyzetjelentésében úgy értelmezte Járai Zsigmond előző napi nyilatkozatát, hogy a jegybankelnök, a Fitch Ratings által bejelentett visszaminősítés után, nagyarányú befektetői kivonulástól tart a költségvetés rendbeszedésének elmaradása esetén.

A Dresdner elemzői megemlítik, hogy Járai Zsigmond utalt a Standard & Poor's hitelminősítő néhány napon belül várható Magyarország-jelentésére, amelyről azonban részleteket nem közölt. "Meglepődnénk, ha e jelentés különösebben kedvező hangvételű lenne." Mivel azonban az S&P nemrég megerősítette Magyarország ("A mínusz") besorolását és (stabil) kilátását, és azóta új információ nemigen látott napvilágot, rövid távon nem várható, hogy hozzányúlnának a magyar adósosztályzathoz - áll a DrKW csütörtöki, londoni elemzésében.

A DrKW csütörtöki, londoni elemzése felidézi, hogy Veres János pénzügyminiszter a Járai-nyilatkozat után kamatcsökkentést szorgalmazott, azzal az érvvel, hogy a magas kamatszint akadályozza a gazdasági növekedést.

A londoni Dresdner-iroda elemzői úgy vélik azonban, hogy az MNB most inkább "a kamatemeléshez készíti elő a terepet". Az elemzés januárra 0,25 százalékpontos szigorítást jósol, amelyet várakozásuk szerint a jövő év közepéig még két, ugyanilyen mértékű emelés követ. Ennek célja az, hogy az MNB csökkentse a magyar és az euróövezeti jegybank (EKB) kamatszint-különbözetének szűkülési mértékét - áll a DrKW csütörtöki londoni előrejelzésében.

Az utóbbi időben más nagy londoni házak is jelentős magyarországi kamatemelést jósoltak a következő 12 hónapra, szintén abból a meggondolásból, hogy az EKB is hozzákezdett a monetáris szigorításhoz, csökkentve a magyar befektetési konstrukciókban meglévő kockázati kamatprémiumot.

A Citigroup londoni irodájának térségi elemzése szerint már "2005-2006 fordulóján" 0,25-0,50 százalékpont közötti, magyarországi jegybanki kamatemelés várható, és a cég azt gondolja, hogy 12 havi távlatban, összesen 1,00 százalékponttal emelkedik vissza az alapkamat Magyarországon.

Veres szerint 2008-ra teljesíthetők a maastrichti kritériumok

Az Európai Bizottságnak december elsején elküldött módosított konvergenciaprogram alapján a magyar kormány 2008-ra megvalósíthatónak ítéli az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítését - mondta Veres János pénzügyminiszter csütörtökön a Central European Business Center (CEBC) által szervezett euró-konferencián.

"A következő években megvalósuló adócsökkentések ellentételezéseként évente 200 milliárd forint értékű kiadáscsökkentést kell végrehajtania a kormánynak, s ez évi 4 százalékos gazdasági növekedés mellett reális" - mondta Veres János.

Hozzátette: a beterjesztett konvergenciaprogram szerint a költségvetésben 2008-ig GDP-arányosan 3 százalékos kiadáscsökkentést tervezett a kormány, ami elsősorban az államigazgatás takarékosabb működésével valósítható meg. A pénzügyminiszter szerint egy ilyen lépéssorosat kikényszerítheti a régóta esedékes strukturális reformokat is.

"Aki a felvázolt programhoz képest radikális adócsökkentést hirdet, az tegye mellé a szükséges radikális kiadáscsökkentési lépéseket is" - mondta.

Veres János hangsúlyozta, hogy az adó- és járulékbevételek növelésére van szükség. Így például mintegy 500 ezer, tb-t nem fizető járulékának beszedésére, akik feltehetően a fekete- és szürkegazdaságban tevékenykednek.

Az autópálya-építési program számláit az Eurostat állásfoglalása alapján a költségvetésen belül kellett elszámolni 2005-ben; jövőre azoknál a szakaszoknál, ahol a készültségi fok kevesebb, mint 50 százalék, ott kötvénykibocsátással, azaz PPP keretében lehet finanszírozni - mondta Veres János.

A pénzügyminiszter jelezte, hogy a 2007-2013 közötti brit EU költségvetési javaslat szerint az autópálya-építésekhez a korábbi 75 százalék helyett 85 százalékban lehet EU-forrásokat igénybe venni.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK