Hazánk növekedési kilátásairól tárgyaltak

2005.12.09. 17:35

Magyarország számára az angolszász helyett, a skandináv államstruktúra lenne a megfelelő - mondta Mellár Tamás. Kupa Mihály, egy másik konferencián úgy fogalmazott, a kormányok elkövették mindazokat a gazdaságpolitikai hibákat, amiket el lehetett követni.

Balázs Péter, a Corvinus Egyetem professzora, volt regionális politikáért felelős EU-biztos szerint az Európai Unió bővítésének egyik legfőbb nehézsége az, hogy "még a láthatáron sincs a következő bővítésekben nettó befizető ország". Balázs Péter ezt az ICEG és a Magyar Közgazdasági Társaság pénteki, budapesti konferenciáján hangoztatta, amelyet Magyarország növekedési kilátásairól rendeztek.

A professzor szerint a mostani körülmények között is igencsak ódzkodnak az alapító tagállamok a befizetések esetleges megemelésétől, holott már a közeljövőben, egy 28 tagországból álló Európai Unióval kell számolni, Bulgária és Románia után Horvátország is hamarosan tagállam lehet, a nettó befizető országok száma azonban nem emelkedik.

"Ha Törökország is egyszer tagja lesz az Európai Uniónak, Magyarország nettó befizető állam lesz" - emelte ki Balázs Péter.

"Vegyünk el a szegényektől"

A soros brit elnökséggel kapcsolatban hangsúlyozta: a britek, a korábbi problémákra még ráépítettek egy újat, nevezetesen a "vegyünk el a szegényektől" felvetését. Könnyen meglehet, hogy kudarccal végződnek az unió következő, 2007-2013 közötti, pénzügyi perspektívájáról folyó tárgyalások és a döntés a következő, osztrák elnökségre marad.

Balázs Péter számos problémát vetett fel az eurózónával kapcsolatban is. Aláhúzta: a legfőbb gond az, hogy az uniónak hiányzik a tapasztalata az eurózóna bővítésére vonatkozóan. Megítélése szerint nem jó az, hogy az euróövezet bővítése során az országokat versenyeztetik egymással.

Szlovákia esete, mármint az, hogy belépett az eurózóna előszobájának tekinthető ERM-II rendszerbe, számos problémát vet fel. Egyrészt könnyen meglehet, a visegrádi négyek közötti, már megindult régiós, integrációs folyamatokat Szlovákia esetében, az euró esetleges bevezetése megakasztaná. Ha ugyanis az egyik országban már euróval fizetnek, miközben még a másikban a nemzeti valuta a fizetőeszköz, a napi gazdasági kapcsolatokban számos gondot vethet fel, késleltetheti a kistérségi együttműködést.

Versenyképesség és konvergencia

Oblath Gábor, a Monetáris Tanács tagja a versenyképesség, a felzárkózás, növekedés összefüggés-rendszerét vizsgálva, előadásában elmondta: az elmúlt időszakban jelentős előrelépést tettünk a felzárkózás területén, de 2001-2003 között, nemzetközi versenyképességünk romlott, miközben az unió átlagához viszonyítva az ország konvergenciája felgyorsult.

Elmondta, ha az egy főre eső GDP-t vásárlóerőparitáson számítjuk és az EU 15-ök átlagát 100 pontnak vesszük, Magyarország 55 ponton áll, e tekintetben nagyjából hasonló szintet mutat Csehország és Lengyelország is. A reálgazdasági felzárkózás mellett azonban az árszintet tekintve a csehek elmaradnak a magyar szinttől, Magyarország nem csak a reálkonvergenciában, de a hazai árak színvonalában is egyre jobban megközelíti az uniót.

Oblath Gábor kiemelte: A 2001 óta felgyorsult felzárkózás azonban bizonyos fokig ingatag alapokon áll, mivel a túl nagy és rossz szerkezetű külső egyensúlyhiányra, azaz viszonylag gyors külső adósságfelhalmozásra épül. Ezzel együtt mind a külső, mind a belső egyensúlyt rendbe kell tenni, lényegesen mérsékelni kellene nem csak az államháztartási, de a folyó fizetési mérleg hiányát is.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK