A hazai autópályák műszaki előírásai sokkal szigorúbbak a környező országokénál. A Világgazdaság információi szerint akár 25 százalék is megspórolható lenne anélkül, hogy a biztonság rovására menne. A lehetőségeket a gazdasági tárca vizsgálja.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban több munkabizottság vizsgálja a sztrádákra vonatkozó szabványokat - mondta Tóth Judit szóvivő. A GKM azt tanulmányozza, hogy a szigorú előírások enyhíthetők-e anélkül, hogy a biztonság rovására menne. Eredmény a jövő héten várható. A lap értesülése szerint a magyar műszaki előírások sokkal szigorúbbak a környező országokénál, enyhítésükkel akár 25 százalék is megspórolható lenne.

Szilágyi András, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezérigazgatójának elmondása szerint a hasonló szakaszok fajlagos főpályaárait 2005-ös árszinten összehasonlítva nincs nagy eltérés az utóbbi évek beruházásai között. Eszerint például a 2000-2002 között épült M3-as kilométere közel 938,4 millió forintba került, az M6-os 2005-2007 között elkészülő része pedig 1,17 milliárdba.

Nemzetközi összehasonlításban sincs szégyellnivalónk - véli a vezérigazgató. Horvátországban például átlagosan 1,4-1,5 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerül egy kilométer sztráda, de akad, ahol eléri a 2,5 milliárdot is. A fajlagos főpályaárat nézve Ausztriában sem készülnek olcsóbban a gyorsforgalmi utak.

A korábbi számítások egy része azért is megtévesztő lehet, mert nem a főpályaárakkal készültek, márpedig csak ezeket a lecsupaszított költségeket lehet összehasonlítani - mondja Szilágyi András. Hozzátéve, hogy nálunk sűrűbben épülnek ki csomópontok, és ezek drágítják a beruházást. Ennek oka, hogy a gyorsforgalmi útfejlesztéseknek gazdaságélénkítő szerepe is van, így az a cél, hogy minél több települést kapcsoljanak be a hálózatba. Ezzel szemben Horvátországban az volt a cél, hogy a sztráda minél előbb elérje a tengerpartot - mondta.

A szakember elismeri, hogy túl szigorúak a hazai műszaki előírások. Az osztrák, szlovén sztrádákkal összehasonlítva a magyar szakaszokat, kiderült, hogy egyebek között a leállósávok, a vízelvezető és a vadvédelmi rendszerek is túlbiztosítottak, esetenként kétszer-háromszor.