A világgazdaság idén is lendületben lesz

Vágólapra másolva!
A 2004. évi kimagasló teljesítmény után tavaly is eredményes évet zárt a világgazdaság, amelyben új folyamatok érlelődnek, jórészt kínai hatásra. 2005, a Kakas éve után kitarthat a lendület idén, a kínai horoszkóp szerint a Kutya évében is.
Vágólapra másolva!

A világgazdaság 2004-ben öt százalékkal, évtizedek óta nem tapasztalt lendülettel fejlődött. Bár kicsit veszített az iramából, 2005-ben is 4,3 százalékkal bővülhetett, és 2006-ban is tarthatja ezt a lendületet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése szerint - írja a Népszabadság.

Aggodalomra tehát semmi ok, mondhatnánk, hiszen az adatok és előrejelzések azt sejtetik, hogy a makacsul magas, s bizonnyal az előrelátható jövőben is ötven és hatvan dollár közé eső olajár ellenére a világgazdaság centrumai - ahová most már Kína és Délkelet-Ázsia is beletartozik az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió mellett - jól átvészelik a drága energiából fakadó nehézségeket.

A nemzetközi pénzügyi rendszert ugyan mind veszélyesebbnek tűnő egyensúlytalanság fenyegeti - óriási hiányok egyrészről, például az erőteljes gazdasági növekedést produkáló USA-ban, másrészről többletek a szerényen bővülgető EU-ban és a szédületes sebességre gyorsuló Ázsiában -, de mind ez ideig nem robbant a sokak által időzített bombának tekintett helyzet.

A kedvező vállalati profitok megmozgatták a tőzsdéket, a nyugat-európai börzék indexei három-, négyéves csúcsokra kúsztak fel, a budapesti BUX is jó negyven százalékot hozott az idén. Kérdés, s bizonytalansági tényező, hogyan reagálnak minderre az infláció fellángolásától tartó központi bankok, folytatódik-e az amerikai kamatemelési sorozat a februárban hivatalba lépő, új központi banki elnök, az Alan Greenspant váltó Ben Bernanke alatt is, s nem tudni, lép-e vagy megtorpan az Európai Központi Bank, amely sok év után nemrégiben emelt kamatot - igaz, bátortalanul és több elemző szerint értelmetlenül.

Ám a globális növekedés, egyensúlytalanság, pénzbőség, átalakulás és kereskedelmi viharok hátterében Kína áll, amely - mint Martin Wolf megfogalmazta a Financial Timesban - Ázsiával együtt visszakerül a világgazdaság központjába, drámai új folyamatokat indítva el a felszín alatt.

Kelet- és Délkelet-Ázsia 3,3 milliárd lakosa - a fejlett országok populációjának háromszorosa - mint munkaerő és fogyasztó megsokszorozza a globalizációs hatások erejét a kommunikációs költségek csökkenése és a piacnyitás nyomán. A következmény: világszerte zuhanni fog a munkaigényes áruk és szolgáltatások, valamint a képzetlen munkaerő ára, az iparosítás okozta többletkereslet miatt drágulnak az alapanyagok - olaj, fémek -, s még tovább fokozódik a nemzetközi verseny. Az árarányok változása miatt a jövedelmek a költekező országokból a megtakarítókba csoportosulnak át.

Ez részben magyarázatot ad arra a jelenségre, hogy a hosszú távú hozamok történelmi mélypontokat ostromolnak a fejlett és egyébként pénzügyi egyensúlytalanságokkal működő országokban, s e problémák nem fejeződnek ki válságokban. Az ázsiai gazdaságok és az olajtermelők folyó fizetési többlete az idén 700 milliárd dollárra - a magyar nemzeti jövedelem hétszeresére - rúg, s ez a pénz befektetést keres, akár kicsit kockázatosat is. Ebből persze az is következik, hogy lassúbb ázsiai növekedés és emiatt alacsonyabb olajárak mérsékelték volna a pénzügyi többletek és hiányok ilyen szélsőséges méretű felhalmozódását.