A gázvita új megoldásokat sürget Európában

2006.01.05. 16:16

Az ukrán-orosz gázvitából 2006 elején kibontkozott "mini-energiaválság" egyelőre megoldódni látszik ugyan, ám a hasonló esetek elkerülése érdekében Európa intenzíven keresi az alternatív energiaforrásokat.

A "negyedik generációs", fúziós atomreaktor idén kezdődő franciaországi megépítését, 2020-ig történő beüzemelését, valamint egy atombiztonsági hatóság létrehozását jelentette be csütörtökön Jacques Chirac államfő, amikor az új év alkalmából köszöntötte a francia munkáltatókat és a szakszervezeteket.

Megtartani a nukleáris előnyt

"Meg kell tartani előnyünket nukleáris téren. A tét az, hogy az évszázad végéig megszelídítsük a napenergiát" - jelentette ki Chirac arra utalva, hogy nemzetközi döntéssel a dél-franciaországi Cadarache-ban építik fel a világ első (kísérleti) fúziós atomreaktorát, az ITER-t. "Elkezdtük az EPR (európai nyomottvizes reaktor) megépítésének előkészítését" - tette hozzá az államfő, utalva arra az atomerőműre, amelyet francia-német fejlesztésben kezdenek el építeni jövőre a normandiai La Hague-ban, és amelynek beüzemelése 2012-ben várható.

"De további kezdeményezéseket is várunk. A 2030 és 2040 közötti években sok ország fog dolgozni az új generációs reaktoron, amely kevesebb hulladékot termel, és jobban hasznosítja a fosszilis energiahordozókat" - mondta Chirac. Kérte a kormányt, hogy "az idén hozzon létre egy olyan független hatóságot, amelynek feladata a nukleáris biztonság, a sugárzásvédelem és az információ ellenőrzése".
A radioaktív hulladék tárolásával kapcsolatban jelezte, hogy az erről szóló társadalmi vitát követően a parlament elé terjesztenek egy törvénytervezetet a kérdésről, és arról a törvényhozás még nyárig szavazni fog. Kijelentette, hogy "a metró és a vasút 20 év múlva már egy csepp olajat sem fog fogyasztani".

A németek uránból is erősen importfüggők

Sigmar Gabriel szociáldemokrata német környezetvédelmi miniszter csütörtökön kizárta annak lehetőségét, hogy országa a nukleáris energia fokozottabb hasznosítására vegyen irányt, még a jövőbeni nagyobb energiafüggetlenség és energiaellátási biztonság okán sem.

Egyebek között így utalt Michael Glos német gazdasági miniszternek az ukrán-orosz gázvita kapcsán tett hét eleji kijelentésére, miszerint minden Németországban fellelhető energiaforrást számításba kell venni, azaz a nukleárist is. Gabriel érvelése szerint azonban ez esetben is importfüggőség áll fenn, mivel a németországi atomerőművek importált urániummal működnek, ebből az ércből igen korlátozottak a német készletek, és ezért nem lenne kívánatos egy olyan energiapolitika, ahol milliárdokat fektetnek egy energiaforrásba, amelyik egyetlen nemzedék élete alatt kiapad.

A héten elemzők is felhívták a figyelmet, hogy orosz-ukrán gázárvita és az orosz gáz- (és olaj-) szállításokra sokban épülő német energiaellátási helyzet felerősíti a németországi atomerőművek jövőjével kapcsolatos vitát. Kormányzat és ellenzéke is a diverzifikálás szükségességéről beszél, de magán a koalíción belül is megosztottság uralkodik ebben a kérdésben.

Fotó: MTI
Németország villamosáram-ellátását 2010-re már 12 és fél százalékban megújuló energiából fedezné

A szociáldemokraták, akik elsősorban a megújítható energiaforrások fejlesztésében látják a jövőt és kierőszakolták azt, hogy az ország villamosáram-ellátását 2010-re már 12 és fél százalékban ilyen forrásokból biztosítsák majd, most újra vitába keverednek a konzervatívokkal, akik szerint nem lehet lemondani a nukleáris energiáról, mert az orosz olaj- és gázellátás még komoly problémákat vethet majd fel a jövőben is.

A kormányzati elképzelések szerint 2020-ra már zömmel bezárnák az ország nukleáris erőműveit, amelyek ez idő szerint még 19 reaktort üzemeltetnek. Az SPD szerint különben is két dologról van szó: a nukleáris energiát gyakorlatilag áramtermelésre használják, a gázzal viszont elsősorban fűtenek. A szociáldemokraták szerint egy egészséges energiaellátási forrásarány a lényeg.

Az energiaellátásról a kabinet a jövő héten tárgyalna, és márciusra egy energia-csúcskonferenciát terveznek Németországban. Szakértők szerint azonban Németország fő baja, hogy energiapolitikájában a megfelelő külpolitikai koncepciót nélkülözi.

Kóka: megújuló energiából jók vagyunk a régióban

A megújuló energiaforrások elterjedése érdekében Magyarország teszi a legnagyobb erőfeszítéseket a térségben - mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter csütörtökön az országgyűlés gazdasági bizottságának rendkívüli ülésén Budapesten.

A miniszter utalt arra, hogy az alternatív energiaforrásokkal megtermelt áram kötelező átvételi ára a 19 forintos átlagárról tavaly ősszel 23 forintra nőtt. Kóka János hozzátette, hogy a megújuló energiaforrások átvételén kívül a kormány a zöldenergia kutatását is milliárdos nagyságrenddel támogatja.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium korábbi közlése szerint a megújuló energiaforrások elterjesztése kapcsán 2010-ig vállalt célt 2005 végéig várhatóan teljesítette Magyarország. Az ország 2010-ig azt tűzte ki célul, hogy az EU energiapolitikájával összhangban 3,6 százalékra növeli az alternatív energiahordozókkal megtermelt villamos-energia részarányát a teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva. Ez az arány 2003-ban még csak 0,7 százalék volt, 2004-ben pedig 2,2 százalék.

Kóka János felhívta a figyelmet, hogy a megújuló energiaforrások hatékonnyá tételéhez még sok innovációra van szükség. A zöldenergia meglódulása akkor várható, ha az a tisztaság és a biztonság szempontjain kívül az árat tekintve is versenyképes lesz - fűzte hozzá a miniszter. Becslése szerint Magyarországon az alternatív energia aránya a teljes energiafogyasztáson belül 5-10 százalékra nő tíz év múlva.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK