Jól keresnek rajtunk a bankok

Vágólapra másolva!
A betéti és hitelkamatok különbözete a legutóbbi adatok szerint a lakossági üzletágban nőtt, mára azonban ezen a téren már akad az ügyfelek számára biztató jel is.
Vágólapra másolva!

A jegybanki alapkamat csökkenése miatt a szakértők (és maguk a bankok is) a profit olvadására számítottak. Mivel a magyar hitelintézeti szektorban még mindig elsöprő a kamatbevételek aránya (jutalékokból és díjakból ennek csak töredékét szedik be a bankok), ez praktikusan a betéti és hitelkamatok közötti különbözet mérséklődését jelentené. A vállalati szektorban egyébként már korábban is igen alacsony volt a marzs, a lakossági üzletágban viszont nem sok jelét látjuk annak, hogy az irányadó kamatráta apadása az ügyfelek szempontjából jótékony hatást fejtene ki. Biztató jelek azért akadnak - írja a Napi Gazdaság.

Korábbi számítások az éven belüli marzs és a jegybanki alapkamat átlagos havi értéke között rendkívül szoros (a teljes megfelelés egyes értékéhez képest több mint 0,91) negatív korrelációt mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy minél alacsonyabb a kamatszint, a bankok annál magasabb profitra tesznek ezen a területen szert. Az éven belüli és az éven túli betétek kamatszintje ugyanakkor szorosan együtt mozgott a képzett alapkamattal.

Ez a kép mára alaposan megváltozott, nyilvánvalóan nem függetlenül az alapkamat szintjének normalizálódásától sem. A módosulás már tavaly tavasszal elindult, amikorra a pénzpiaci folyamatokkal a kapcsolat az éven belüli hitelek esetében (is) alaposan meglazult, a korrelációs együttható 0,735-ről 0,6 alá csökkent.

Akkor viszont ez az éven túli kölcsönök esetében még változatlanul nagyon alacsony maradt. Az idei számítások ezzel szemben az éven belüli marzsnál a kapcsolat teljes megszűnéséről tanúskodnak, míg az éven túli marzsnál elég szorossá (0,8 feletti) vált a pozitív korreláció. (Ez az alapkamattal együtt apadó marzsot jelenthet.) Ezen a területen tehát hosszabb távon már akár normalizálódhat is a helyzet. Feltéve persze, hogy nem következik be a kamatszint valamilyen fokú visszarendeződése.

Valószínű, hogy éppen utóbbi lehetőség az, ami a mai képet erősen árnyalja. A betéti kamatoknál a különböző bankok által alkalmazott hozamgörbe alapján ugyanis látható: akadnak pénzintézetek, amelyek egy ilyen forgatókönyvet komolyan számításba vesznek. Részükről pedig ilyen körülmények között aligha lenne célszerű a hitelkamatokat gyorsabban erodálni.

Talán éppen ez a jelenség okozta azt, hogy a legfrissebb jegybanki adatok éven belül és éven túl is a marzsok emelkedéséről tanúskodnak. Rövidebb lejáratnál 2005 novemberére a januárinál több mint 80 bázisponttal magasabb lett a marzs. Éven túl azonban - a legutóbbi emelkedést is figyelembe véve - majdnem 1,5 százalékpontos volt az apadás. Mindennek akkor lesz komolyabb jelentősége, ha a forintkölcsönök legalább valamennyire ismét teret nyerhetnek majd. Jelenleg ugyanis a lakosság új hiteleit szinte csak devizában veszi fel.