Kína kereskedelmi többlete 100 milliárd fölött

Kína külkereskedelmi többlete tavaly több mint háromszorosára nőtt az előző évhez képest, és meghaladva a 100 milliárd dollárt 101,9 milliárd dollár lett. 2004-ben 32 milliárd dollár volt a kereskedelmi mérleg többlete.

Az export 2004-hez képest 28,4 százalékkal, 762 milliárd dollárra nőtt, az import 17,6 százalékkal, 660,12 milliárdra emelkedett. 2004-ben az import még kissé jobban nőtt az exportnál: előbbi 36, utóbbi 35,4 százalékkal.

Kína legfontosabb kereskedelmi partnere tavaly is az Európai Unió volt: a kereskedelem az EU országaival az előző évhez képest 22,6 százalékkal, 217,31 milliárd dollárra bővült. Az Egyesült Államokkal bonyolított kereskedelmi forgalom 24,8 százalékkal 211,63 milliárd dollárra emelkedett, és ezzel az Egyesült Államok Kína második kereskedelmi partnere volt.

Két legfontosabb kereskedelmi partnerével tavaly Kína a textiláruk kereskedelmének ügyében folytatott hosszas küzdelmet, - mivel azok dömpingvádakkal illették Pekinget azt követően, hogy 2005 elejétől megszűnt a kínai textilárukra érvényes korábbi szigorú és egységes kvótaszabályozás - de végül mind az EU-val, mind az Egyesült Államokkal sikerült bizonyos szállítási százalékokban megegyezésre jutni, és rendezni a következő évek kínai textilbehozatalát.

A júniusban létrejött EU-kínai textilmegállapodás szerint meghatározott éves növekedési ráták szerint korlátozzák az unióba áramló kínai textilexport növekedését 2007 végéig: tíz textil- és ruhacsoportban az egyes kategóriáktól függően 8-12,5 százalék közötti éves növekedés lehetőségét hagyták jóvá a felek. Az EU a megállapodás értelmében önmérsékletet tanúsít 2008-ig a tíz érintett termékcsoporton kívüli textilárukra is. Ennek mértékéről nincs számszerű megállapodás.

A tavalyi év júliusában - elsősorban az Egyesült Államok nyomására - Kína megszüntette a rögzített jüan/dollár árfolyamot, és az ország legfontosabb kereskedelmi partnereinek valutáiból képzett kosárhoz kapcsolta a jüan árfolyamát. Ez a szabad árfolyammozgást célként kitűző, régen várt reformok első lépése volt. Az új árfolyam 2,1 százalékos felértékelést jelentett a dollárhoz képest, a mintegy egy évtizede érvényes 8,28 jüan/dollár helyett az új árfolyam 8,11 jüan/dollár lett.

A korábbi árfolyampolitikát folyamatosan bírálta mind az Egyesült Államok, mind Kína többi kereskedelmi partnere, mert a jüant rendkívül alulértékeltnek tartották, és hangsúlyozták, hogy ez tisztességtelen előnyhöz juttatja a kínai exportőröket a világpiacon.