Most nem változtatott az alapkamaton az EKB

Az Európai Központi Bank változatlanul, 2,25 százalékon hagyta csütörtökön az alapkamatot. Ez egybevág a várakozásokkal, amelyek azonban év közben több kisebb mértékű kamatemelést valószínűsítenek.

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatértekezletén a várakozásnak megfelelően változatlanul, 2,25 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Az EKB december elején szigorított negyed százalékponttal, addig az alapkamata az utolsó csökkentés, 2003. június óta változatlanul 2 százalékon állt.

Előzőleg csütörtökön a brit központi bank, a Bank of England is változatlanul, 4,50 százalékon hagyta irányadó kamatát, a kéthetes repót.

Az elemzők biztosra vették, hogy az EKB nem kezdi az évet azonnali szigorítással, de a további kilátások borúsak: a legtöbb elemző szerint az euróövezet központi bankja ez év végéig el fogja érni a 3 százalékot. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a decemberi emelés után igyekezett megnyugtatni a pénzügyi közvéleményt afelől, hogy a szigorítás semmiképpen sem jelenti valamiféle eltervezett ciklus kezdetét.

Trichet azóta elhangzott nyilatkozatai - "a piaci kamatok még mindig nagyon alacsonyak mind nominális, mind reális értelemben", "az infláció várhatóan magas marad rövid távon, továbbra is éberen kell figyelni", "a gazdasági növekedés erősödött a tavalyi második félévben" - azonban egyértelművé tették, hogy a bankban hajlanak a további emelésre.

A bank kormányzótanácsának egyik tagja, a holland Nout Welling most vasárnap azután egyértelműen fogalmazott: "A kamatszint még nem felel meg a hosszú távú egyensúly követelményének."

Jean-Claude Trichet bankelnök, az EKB csütörtöki kamatdöntése után, egyebek között kijelentette, hogy inflációs és növekedési kockázatokat mérlegeltek a döntésnél. Azt mondtam, hogy vannak növekedési kockázatok, bár csökkenőben - közölte újságírókkal. Megjegyzését követően az euró gyengülni kezdett, a pénzpiacok úgy értelmezték a kijelentést, hogy nem megy olyan gyorsan az újabb kamatemelés.

Trichet mindazonáltal megjegyezte, hogy a piacoknak igaza van, amikor egy kamatemelésre kalkulálnak, azaz némileg szigorúbb monetáris irányvonalra számítanak. Más részről hozzátette viszont, hogy közép távon az inflációra adott várakozási adat emelésének kockázatai is fennállnak. A kommentárok szerint az olaj drágulásának a bérek emelését előidéző hatására célzott.

Az euróövezetben decemberben 2,2 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció, az EU statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint.Novemberben 2,3 százalékos, októberben 2,5 százalékos, szeptemberben 2,6 százalékos, augusztusban 2,2 százalékos, júliusban 2,2 százalékos, júniusban 2,1 százalékos, májusban 2,0 százalékos, áprilisban, márciusban és februárban egyaránt 2,1-2,1 százalékos, tavaly januárban 1,9 százalékos, 2004. decemberben 2,4 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben.

Fotó: EPA

Noha az inflációs irányzat csökkenő, de meghaladja az EKB tizenkét hónapra legföljebb 2 százalékos célját. A bank most elsősorban a belső nyomásra figyel, márpedig a maginfláció novemberben már érezhetően gyorsult az előző hónapokhoz képest.

Az elemzők 2006-ra a teljes infláció lassulását jósolják, de a maginflációra 2 százalékot meghaladó előrejelzések is vannak 2007-re vonatkozóan, a jelenlegi, tizenkét hónapra 1,4-1,5 százalékos ütemhez képest.

Az Európai Bizottság novemberben 1,3 százalékos GDP-növekedést valószínűsített az euróövezetben 2005-re, 1,9 százalékosat idénre és 2,1 százalékosat jövőre.

Az euróövezetben a tavalyi harmadik negyedévben 0,6 százalékos volt a gazdasági növekedés a második negyedhez képest, és a GDP 1,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. A lakossági fogyasztás továbbra is gyenge volt: a harmadik negyedévben 0,3 százalékkal nőtt az előző negyedhez képest és 1,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az export éves összehasonlításban gyorsabban, 5,2 százalékkal bővült a második negyedévi 2,9 százalékos többlet után, de mivel az import is 5,2 százalékkal nőtt éves összehasonlításban a második negyedévi 4,4 százalékos bővülés után, a külkereskedelem hatása semleges volt a GDP-re.

Így a termelő-beruházások erősen gyorsuló növekedése támogatta a növekedést: ezeknél a bővülés üteme az előző negyedhez képest 1,6 százalékra gyorsult a második negyedévi 0,8 százalékról, illetve az egy évvel korábbihoz viszonyítva a többlet 3,2 százalékos volt a második negyedévi 1,9 százalékos gyarapodás után.

Az euróövezeti országok GDP-je átlagosan 2,1 százalékkal nőtt 2004-ben, a 2003-as 0,5 százalékos ütem után. 2002-ben 0,85 százalékos, 2001-ben 1,59 százalékos, 2000-ben 3,48 százalékos, a megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt az átlagos GDP-növekedés az euróövezetben.