A Mol vezet�i szerb politikai �s gazdas�gi vezet�kkel t�rgyaltak, el�sorban a k�z�p-eur�pai g�zell�t�si biztons�g k�rd�seir�l, de a szerbiai privatiz�ci�s lehet�s�gekr�l is besz�ltek.
Az oroszorsz�gi g�zsz�ll�t�sok korl�toz�sa miatt el��llt helyzetr�l, illetve a magyar v�llalat �s a szerbiai g�zszolg�ltat� idej�t m�lt szerz�d�s meg�j�t�s�r�l t�rgyaltak Belgr�dban a Mol Rt. vezet�i. Hern�di Zsolt, a Mol Rt. �ltal vezetett magyar deleg�ci� t�rgyalt Vojislav Kostunica szerbiai minisztereln�kkel, Dragumir Naumov energiaipari miniszterrel, illetve a Srbiagas vezet�j�vel.
Hern�di a megbesz�l�sek ut�n hangs�lyozta, hogy az oroszorsz�gi extr�m id�j�r�si k�r�lm�nyek miatt el��llt g�zsz�ll�t�si kr�zis �j helyzet el� �ll�tja a politikai d�nt�shoz�kat a g�zell�t�si biztons�got illet�en. Lesz�gezte, hogy �j politikai d�nt�sekre van sz�ks�g, s megeml�tette, hogy nemcsak k�z�p-eur�pai probl�m�r�l van sz�, a c�l az, hogy eur�pai szint� megold�st tal�ljanak a gondokra.
Hern�di szerint az �rintett k�z�p-eur�pai orsz�gok egyed�l�ll� helyzetben vannak, mivel a f�ldg�z egy forr�sb�l (Oroszorsz�gb�l) �s egy ell�t�si �tvonalon �rkezik, ez�rt a t�rs�gbeli orsz�gok alternat�v g�zell�t�si lehet�s�gek ut�n n�znek.
A megbesz�l�sen sz� volt a Mol Rt. �s a Srbiagas (a NIS g�zr�szlege) egy�ttm�k�d�s�r�l. Hern�di azt mondta, hogy a k�t v�llalat k�z�tt fenn�ll�,1998-ban k�t�tt szerz�d�s al��r�sa �ta megv�ltoztak a k�r�lm�nyek, ez�rt �j szerz�d�st kell k�tni, mert a r�gi alkalmatlan Szerbia zavartalan g�zell�t�s�ra. Sz�lt arr�l is, hogy Szerbi�nak szezon�lis g�zell�t�si probl�m�i vannak, �s felaj�nlotta a seg�ts�g�t olyan g�zt�roz� �p�t�s�hez Szerbi�n bel�l vagy k�v�l, amely rendezn� ezeket a gondokat.
A MOL Rt. aleln�kek�nt a deleg�ci�ban r�szt vett Cs�nyi S�ndor, az OTP Bank Rt. vez�rigazgat�ja. Cs�nyi elmondta az MTI-nek, hogy a bank szerbiai privatiz�ci�s elk�pzel�seir�l is sz�t ejtettek.