Fot�: MTI
Az adatv�delminbiztos k�sz alkotm�nyb�r�s�g el� vinni a k�rd�st

P�terfalvi Attila adatv�delmi biztos szerint a j� ad�sok adatainak k�zponti nyilv�ntart�sa nem csak az adatv�delmi t�rv�ny rendelkez�seivel ellent�tes, de s�lyos alkotm�nyoss�gi k�rd�seket is felvet. A biztos k�sz arra, hogy ellen�rveit az Orsz�ggy�l�s el�tt is elmondja, ha pedig a pozit�v list�r�l ennek ellen�re t�rv�ny sz�letik, Alkotm�nyb�r�s�ghoz k�v�n fordulni.

A biztos �ll�spontj�t addig nem hajland� fel�lvizsg�lni, am�g egy�rtelm� bizony�t�k�t nem l�tja annak, hogy a pozit�v lista olyan nagy el�ny�kkel j�r az �llampolg�rok sz�m�ra, ami indokolja a jogaik korl�toz�s�t.

Szerinte ugyanis a Bankk�zi Ad�s- �s Hitelinform�ci�s Rendszer (BAR) nem tekinthet� �nk�ntes hozz�j�rul�son alapul� adatkezel�snek, mert az �llampolg�roknak nincs v�laszt�si lehet�s�g�k, hogy kapcsolatba l�pnek-e valamely p�nzint�zettel, vagy sem. Ez�rt az ott �sszegy�jt�tt szem�lyes adatok, k�telez�en el��rt kezel�se a szem�lyes adatok v�delm�hez val� jog korl�toz�s�t jelenti.

Eml�keztetett arra, hogy b�rmely alapvet� jog korl�toz�sa csak akkor lehet alkotm�nyos, ha az m�s alapvet� jog vagy k�telezetts�g �rv�nyes�t�se �rdek�ben t�rt�nik, e jog vagy k�telezetts�g oly m�rt�k� k�z�rdeket jelen�t meg, amely indokoltt� teszi a jog korl�toz�s�t, az el�bbi k�t felt�tel alapj�n meghat�rozott c�l m�s m�don nem �rhet� el, a korl�toz�s a c�l el�r�s�re alkalmas.

Fot�: MTI
A bankoknak jeleneleg sem okoz gondot a pozit�v lista hi�nya

A jelenleg m�k�d� negat�v ad�slista szerinte megfelel e felt�teleknek: a hitelint�zetek, illetve �gyfeleik tulajdonhoz val� joga (gazdas�gi �rdeke) indokoltt� teszi, hogy azon szem�lyek, akiknek felhalmozott �s szerz�d�sszeg�en nem rendezett ad�ss�guk van, szerepeljenek egy k�zponti nyilv�ntart�sban, megakad�lyozva a tov�bbi ad�ss�gfelhalmoz�st.

A pozit�v ad�slista melletti legf�bb �rv, hogy a bankok �gy hat�konyabban tudj�k �rt�kelni a hitelez�s kock�zat�t, melynek cs�kken�s�vel a hitelek kamata is cs�kkenhet. Az adatv�delmi biztos f� ellen�rve szerint a tervezett adatb�zis meghat�roz� r�sze - a szerz�d�sszer�en teljes�t� ad�sok adatai - c�l n�lk�li lenne, ami nem indokolja az alapvet� jog korl�toz�s�t.

P�terfalvi Attila elismeri, hogy a bankoknak el�ny�s lenne a pozit�v lista, orsz�ggy�l�si biztosk�nt azonban nem a bankok, hanem az �llampolg�rok v�delm�t tekinti feladat�nak. �gy v�li, a hitelint�zeteknek nincs sz�ks�g�k biztosi �rdekv�delemre, �s meggy�z�d�se, hogy a bankok p�nz�gyi eredm�nyei nem indokolj�k, hogy tov�bbi el�ny�kh�z jussanak az �llampolg�rok rov�s�ra.

Szerinte a bankok sz�m�ra jelenleg sem okoz m�k�d�si neh�zs�get a k�zponti lista hi�nya, t�bbs�g�k csak kell� fedezet mellett, alapos hitelb�r�lat ut�n ny�jt hiteleket, ez�rt a hitelint�zetek k�l�n�sebb neh�zs�g n�lk�l be tudj�k hajtani p�nz�ket. Ez�rt a bet�tesek v�delme sem teszi indokoltt� a list�t, nincsenek ugyanis olyan h�tr�nyok, amelyeket cs�kkenteni kellene.