Titokban tervezt�k a v�llalkoz�k bankj�t

2006.02.02. 14:29

Sokak �rdekeit s�rti, ha megval�sul a minisztereln�k terve �s l�trej�n a v�llalkoz�k bankja - �ll�tja a Vil�ggazdas�g. A lap �rtes�l�sei szerint K�ka J�nos gazdas�gi miniszter m�r egy �ve kidolgozta a tervet, a korm�nyf� pedig az�rt d�nt�tt egyeztet�s n�lk�l r�la, hogy elker�lje a szervezeti �s p�rtbeli ellen�ll�st.

A Vil�ggazdas�g inform�ci�i szerint K�ka J�nos gazdas�gi miniszter a koncepci�t m�r j� egy �ve kidolgozta, �s kezdem�nyezte az �tszervez�st, �m id�ig �rdemi l�p�s nem t�rt�nt. A lap �rtes�l�sei szerint Gyurcs�ny Ferenc korm�nyf� h�tf�i �v�rt�kel� besz�d�ben egyeztet�sek n�lk�l jelentette be a tervet, let�rend� a szervezeti - �s v�lhet�en p�rtbeli - ellen�ll�st �s ellen�rdekelts�get.

A Vil�ggazdas�g �gy tudja, a racionaliz�l�s �s a k�lts�gmegtakar�t�s mellett szerepet j�tszott a koncepci� kidolgoz�s�ban az is, hogy a sz�mtalan, elapr�zott int�zm�ny k�z�l sok nem bankszer�en m�k�dik, s egyes v�lem�nyek szerint a mindenkori politika sz�m�ra eloszt� k�zponti funkci�kat is ell�tva. Szak�rt�k szerint k�z�l�k sok nem k�pes megfelelni az uni�s elv�r�soknak, �s a rendszer nem alkalmas az uni�s p�ly�zatok fogad�s�ra.

Az elk�pzel�sek szerint a Magyar Fejleszt�si Bankb�l (MFB) �s sz�mos, a v�llalkoz�sokat hitelhez, t�k�hez �s garanci�hoz juttat� egy�b �llami int�zm�nyb�l l�trej�v� szervezet - amely v�rhat�an az MFB nevet haszn�lja majd - n�gy f� tev�kenys�get v�gez majd. A 650-700 milli�rd forint hitel- �s 800 milli�rd forint t�mogat�si forr�ssal oper�l� bank egyr�szt maga is p�ly�zatokat bonyol�t le (a t�bbi k�z�tt a Magyar V�llalkoz�sfejleszt�si Kht. feladatait �tv�ve); a 10 milli� eur� feletti �rt�ket k�pvisel� projekteket viszi; a kereskedelmi bankokat �gyn�kk�nt bevonva k�n�l k�l�nf�le konstrukci�kat s persze inform�ci�kat is.

Az elk�pzel�s arra �p�t, hogy minden "p�ly�zatk�pes" v�llalkoz�snak van saj�t bankja, amely nem csup�n saj�t term�keit tudja k�n�lni, hanem az �llami (�s uni�s) forr�sokkal oper�l� MFB hitel-, garancia- �s t�kejuttat� konstrukci�it is k�pes kik�zvet�teni. A v�llalkoz�k sz�m�ra ez annyit jelent majd, hogy egy helyre kell csak menni�k, ahol az inform�ci�t �ppen �gy megkapj�k, mik�nt mag�t a forr�st is. Ilyen logika szerint m�k�dik m�r ma is a Ka-VOSZ, a Sz�chenyi-k�rtya is, de t�bbek szerint dr�g�n.

Febru�r v�g�ig minden, az int�zm�ny kialak�t�s�hoz sz�ks�ges jogszab�ly-m�dos�t�st beny�jtja a parlamentnek a korm�nyzat, dac�ra annak, hogy azokr�l m�r csak a k�vetkez� �l�sszakon sz�lethet d�nt�s. A tervek szerint az �v v�g�ig az �tszervez�sek folyamatosak lesznek, igaz, egyel�re ezek v�rhat�an csak az �rintett int�zm�nyek k�zpontjait �rintik, mivel az orsz�gos h�l�zat kialak�t�sa m�r a felel�s MFB hat�sk�re lesz.

Ezeket a h�l�zatokat is - el�re kisz�m�that� m�don - el�ri a racionaliz�l�s. Lesznek olyan int�zm�nyek, amelyek beolvadnak a bankba (p�ld�ul a Kisv�llalkoz�s-fejleszt� P�nz�gyi Rt.), lesznek, amelyek feladat�t �tv�llalj�k, s a bank �zlet�gak�nt m�k�dnek tov�bb (ilyenek lesznek a k�zhaszn� t�rsas�gok), s lesznek, amelyek tulajdonosi kontroll alatt m�k�dnek tov�bb (mint ahogy most p�ld�ul az Eximbank �s a Mehib).

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK