Ismét támogathatják a bioüzemanyagokat

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén a kormánypárti képviselők 12 igen szavazatával és az ellenzék négy tartózkodásával általános vitára bocsátotta a jövedéki törvény módosítását, amelynek célja a bioüzemanyagok fokozottabb elterjedésének segítése.

A jövedéki törvény módosításának eredményeképpen a vízgazdálkodási feladatokat ellátó állami és önkormányzati szervek, valamint a bányászat az általuk használt és itthon megtermelt biodízel után a literenként 85 forintos jövedéki adóból 79 forintot visszaigényelhetnek majd - mondta Görözdi Zsuzsanna, az előterjesztő Pénzügyminisztérium képviselője. Hozzátette: ennek költségvetési kihatása egy-két milliárd forintra tehető.

A javaslat a bioüzemanyag-előállítás melléktermékeként képződő glicerin értékesíthetőségét is elősegítené azzal, hogy az erőművek adómentesen használhatnák fel ezt az energiaforrást tüzelőanyagként. Így a glicerin a gázolajat, vagy a fűtőolajat váltaná ki, amelyeket eddig is adómentesen szerezhettek be az erőművek.

A jövedéki törvény módosítása a kizárólag szőlőbor forgalmazásával foglalkozók közül a jövedéki biztosíték nyújtása alól nemcsak a belföldön kereskedőket, hanem a szőlőbort exportálókat, importálókat is mentesíti.

A javaslat a kis kiszerelésű üzemanyag-adalékok beszerzésével foglalkozó kisvállalkozások számára január elsejére visszamenőleges hatállyal megszünteti az ásványolajokra egyébként előírt 120 millió forintos biztosíték-fizetési kötelezettséget, az összeget egymillió forintra csökkentve.

A módosítások fő szabályként március elsején léphetnek hatályba, ám a jövedéki biztosítékra vonatkozó kedvezőbb szabályok már január 1-től visszamenőleges hatállyal alkalmazhatók. Mentesülnek a hátrányos jogkövetkezmények alól azok a kizárólag üzemanyag-adalékot forgalmazó személyek, akik a módosítás kihirdetését követő 45 napig benyújtják jövedéki engedély iránti kérelmet.

A gazdasági bizottság kormánypárti többsége általános vitára alkalmasnak találta a tőkepiaci törvény módosítására benyújtott önálló indítványt, ami megteremti az összhangot a szövetkezeti, a gazdasági társaságokról szóló és a tőkepiaci törvények között. A javaslat aktualitását adja az is, hogy ez segít megoldani az üzletrészek régóta húzódó problémáját is. A javaslat indoklása szerint a szövetkezeti törvény lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek gazdasági társasággá, ezen belül csak zárt részvénytársasággá (zrt.) alakuljanak át.

Tekintettel arra, hogy a szövetkezetek taglétszáma és a külső üzletrész tulajdonosok száma együttesen lényegesen meghaladja a tőkepiaci törvényben meghatározott száz főt, a javaslat kimondja: az is zártkörű forgalomba hozatalnak minősül, ha a szövetkezet zrt.-vé alakulása során a részvényeket kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak, üzletrész-tulajdonosainak ajánlják fel.