Alaposan �trendez�dik a l�zingpiac

2006.02.07. 17:47

A Magyar L�zingsz�vets�g vezet�i szerint egyre jobban el�t�rbe ker�l a g�pek, berendez�sek �s ingatlanok l�zingel�se a megszokott j�rm�vekre k�t�tt szerz�d�sekhez k�pest.

Antall P�l, a Magyar L�zingsz�vets�g eln�ke, a Raiffeisen L�zing Rt. vez�rigazgat�ja a sz�vets�g keddi budapesti t�j�koztat�j�n elmondta: tavaly fordult el� el�sz�r a sz�vets�g t�rt�net�ben, hogy a n�veked�s m�rt�ke 10 sz�zal�k al� esett. Ezzel egy�tt viszont jelent�en megugrott az ingatlanl�zing, illetve a g�p �s berendez�s �zlet�g a sz�vets�g �zleti tev�kenys�g�ben.

A Magyar L�zingsz�vets�g el�zetes adatai szerint 2005-ben a sz�vets�g tagjai �ltal finansz�rozott eszk�z�k �ssz�rt�ke k�zel 1173,5 milli�rd forintot tett ki, ami hozz�vet�leg 9,7 sz�zal�kkal haladta meg a 2004-es hasonl� adatot. Ugyanakkor a sz�vets�g tagc�gei �ltal kihelyezett hitel 881,7 milli�rd forint volt az elm�lt �vben, ami 15 sz�zal�kos n�veked�s a 2004-es �vhez k�pest.

Az ingatlanl�zing ter�leten a finansz�rozott �sszeg a 2004 �vi 31,23 milli�rd forintr�l 2005 v�g�re 65,52 milli�rd forintra n�tt, m�g a g�pek �s berendez�sek l�zingel�se ter�let�n a kihelyez�sek �llom�nya a 2004. �vi 68,12 milli�rd forintr�l 2005 v�g�re 99,7 milli�rd forintra emelkedett.

Antall P�l elmondta: b�r tavaly is a szem�lyg�pkocsi-l�zing uralta a 44 tagc�gb�l �ll� sz�vets�g l�zingforgalm�t, a g�pek �s berendez�sek, valamint az ingatlanl�zing mellett jelent�sen emelkedett a teherg�pj�rm�vek l�zingbe ad�sa is. A megel�z�, 2004-es �vben 137,4 milli�rd forint �rt�k� teherg�pj�rm�re k�t�ttek l�zingszerz�d�st, ez az �rt�k 2005 v�g�re 151,6 milli�rd forintra n�tt.

Az eln�k ismertette: a l�zingelt eszk�z�k�n bel�l a k�l�nb�z� fajta beruh�z�si eszk�z�k r�szar�nya is nagym�rt�kben v�ltozott.

Tavaly �sszesen 811,62 milli�rd forint �rt�k� szem�lyg�pj�rm�vet adtak l�zingbe, szemben az el�z� �vi 795,8 milli�rd forint �rt�k� eszk�zzel. �gy a l�zingelt szem�lyg�pj�rm�vek �rt�ke mind�ssze hozz�vet�leg 2 sz�zal�kkal emelkedett az elm�lt �vben. Az �sszes l�zingelt eszk�z�n bel�l r�szar�nyuk a 2004. �vi 74,3 sz�zal�kr�l 69,1 sz�zal�kra cs�kkent az elm�lt �vben.

A g�pek �s berendez�sek r�szar�nya a l�zingelt eszk�z�rt�ken bel�l mindek�zben a 2004-es 7,7 sz�zal�kr�l 10,1 sz�zal�kra emelkedett, a teherg�pj�rm�vek� nagyj�b�l szinten maradt, azaz mindk�t �vben 12,8-12,9 sz�zal�kot tett ki, m�g az ingatlanok h�nyada a 2004. �vi 3,2 sz�zal�kr�l 5,8 sz�zal�kra ugrott.

Az eln�k szerint ez a tendencia az id�n is �rv�nyes�lni fog, vagyis a g�pl�zing �s az ingatlanl�zing nagym�rt�kben emelkedik majd 2006-ban.

A szem�lyg�pkocsik eset�ben a l�zingszerz�d�sekhez sz�ks�ges �ner� cs�kkent. Ezt mutatja, hogy m�g 2004-ben 795,8 milli�rd forint �rt�k� szem�lyaut� l�zingel�s�hez hozz�vet�leg 533,6 milli�rd forint kellett, addig az elm�lt �vben 811,62 milli�rd forint �rt�k� l�zingelt szem�lyaut�t 564,3 milli�rd forint nagys�g� hitellel tudtak ig�nybe venni.

Antall P�l arra is felh�vta a figyelmet, hogy a sz�vets�g el�zetes sz�mai szerint emelkedik a szem�lyaut�k piac�n bel�l a haszn�lt kocsik l�zingbe ad�sa.

Nyerges L�szl�, a sz�vets�g f�titk�ra sz�lt arr�l, hogy az id�n 15 �ves lesz a Magyar L�zingsz�vets�g. Az elm�lt id�szakban az �rdekv�delmi szervezet jelent�s lobbi tev�kenys�get tudott kifejteni, t�bb olyan t�rv�nyt is a sz�vets�g v�lem�ny�nek kik�r�s�vel k�sz�tettek el�, amely nagym�rt�kben befoly�solta a magyarorsz�gi beruh�z�si piacot, a g�pek, berendez�sek, szem�lyaut�k l�zingel�s�t.

A finansz�rozott �sszeg alapj�n tavaly a CIB Leasing vezette a l�zingc�gek rangsor�t 152,98 milli�rd forint kihelyez�ssel. A m�sodik helyen az Erste Leasing C�gcsoport �llt 96,9 milli�rd forinttal, a harmadik a Lombard P�nz�gyi �s L�zing Zrt. volt 95,24 milli�rd forinttal, a negyedik helyen a Budapest L�zing Csoport �llt 85,85 milli�rd forinttal, m�g az �t�dik a K&H L�zingcsoport lett 68,64 milli�rd forinttal.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK