Rájár a rúd az ingatlan építőkre

2006.02.13. 12:45

Az építőipar stagnálása, a körbetartozások mellett a szigorodó jogi szabályozás is nehezíti az ágazat vállalkozásainak mindennapjait. A feketegazdaság fehérítését célzó kormányzati szabályozók tavaly nyáron, az építésfelügyeleti bírság pedig decemberben lépett hatályba, s gyakoribbak az ellenőrzések is.

Becslések szerint az építőiparban dolgozó mintegy három-négyszázezer ember húsz százalékát foglalkoztatják illegálisan. A feketemunka visszaszorítása érdekében - a 100 lépés kormányzati programjának keretében - még tavaly nyáron módosult több jogszabály. Az új előírások az építőipari kivitelezés minőségét is hivatottak javítani. Változtak az építésügyről, a munkaügyi ellenőrzésről és a közbeszerzésekről szóló törvények, az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban adatszolgáltatást ír elő egy új kormányrendelet. Decembertől pedig alkalmazható az építésfelügyeleti bírság is. Az új rendelkezések az adminisztrációs terhek növekedését eredményezték, hiszen az építtetők és a kivitelezőket is adatszolgáltatási kötelezettség terheli, ennek teljesítését a hatóságok rendszeresen ellenőrzik, illetve a három évig őrzött adatok alapján vizsgálatot indíthatnak az építkezések jogszerűségét firtatva.

Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség

Az új szabályok értelmében, az építtető az építkezés megkezdése előtt legalább 8 munkanappal köteles bejelenteni az elsőfokú építésügyi hatóságnak az alábbi adatokat:

  • az építtető neve (elnevezése), címe (székhelye
  • az építési helyszín címe, helyrajzi száma,
  • a kivitelező neve (elnevezése), címe (székheléye), kivitelezési jogosultságának igazolása (vállalkozói engedély, cégjegyzékszám)
  • a felelős műszaki vezető és építési műszaki erllenőr neve, came (székhelye), jogiosultságának igazolása.

A bejelentési kötelezettség a közbeszerzési eljárásban épített épületekre, valamint a nettó 10 millió forint kivitelezési értéket meghaladó építményekre vonatkozik, s így az építési vállalkozások jelentős részét érinti.

Az építésügyi és az építés-felügyeleti hatóság az adatokat a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően 3 évig kezelheti, és a kivitelezés jogszerűségének ellenőrzése céljából továbbítja az adóhatóságnak és a munkaügyi felügyeletnek is.

A kötelezettség augusztus 1-jétől azzal bővült, hogy ugyanezeket az adatokat az APEH- el is közölnie kell az építtetőnek. Nemárt mindezeket észben tartani, ugyanis amennyiben a bejelentés visszaigazolása nélkül megkezdik az építkezést, az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági ellenőrzése során azonnali hatállyal megtilthatja az építkezést, ráadásul az erről szóló határozat azonnali végrehajtása fellebbezésre tekintet nélkül elrendelhető. Az ellenőrzést végző hatóság a határozat egy példányát megküldi a munkaügyi felügyelőségnek és az adóhatóságnak is.

Építési napló

Építési naplót eddig is kellett vezetni minden építkezésről, ezentúl azonban további kötelező adatokat és mellékleteket is kell tartalmazni a naplónak. Fel kell tüntetni

  • a kivitelező (vállalkozó, alvállalkozó) nevét, lakcímét (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) igazolását, továbbá
  • a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr nevét, lakcímét (székhelye), jogosultságának igazolását,
  • a kiviteli tervek tervezőjének tervezési jogosultságára vonatkozó igazolását és nyilatkozatát arról, hogy a tervek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

Az építési naplóba és mellékleteibe betekinthet a helyszíni ellenőrzést folytató munkaügyi felügyelőség, az építésfelügyeleti szerv, valamint az APEH. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során kiderül, hogy az építési tevékenység építési napló nélkül, illetve az építési naplóban előírt adatok feltüntetése nélkül, vagy az építtető bejelentési kötelezettségének teljesítése nélkül kezdődött meg, illetve folyik, az építkezés megtiltása mellett építésfelügyeleti bírságot is kiszab a hatóság.

A bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség előírásától, valamint az építési napló kötelező tartalmának bővítésétől nemcsak a feketemunka kiszűrését remélik a jogalkotók, hanem az építés minőségének javulását is várják.

Közbeszerzési korlátozások

Azok a vállalkozások, amelyek feketén foglalkoztattak munkavállalókat, illetve külföldieket alkalmaztak munkavállalási engedély nélkül, kiszorulnak a közbeszerzési pályázatokból. A jogszabály ugyanis úgy fogalmaz, hogy nem lehet ajánlattevő, illetve alvállalkozó az a vállalkozás, aki 5 éven belül a foglalkoztatási jogviszony létesítésére, bejelentésére vonatkozó, és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő jogszabálysértést követett el, és emiatt megbírságolták. A pályázatokhoz ezért ezentúl a munkaügyi felügyelet igazolását is csatolni kell.

Azokban az építési beruházásokra kiírt eljárásokban, amelyekben az ajánlatkérő az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervezet, kötelező az ajánlatban megnevezni a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozókat. A szerződés teljesítésében kizárólag az ajánlatban megnevezett alvállalkozók vehetnek részt. Természetesen ezzel összefüggésben az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének 10 százalékát meghaladóan teljesítési segédet.

 

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK