Eddig is lehetett volna alkalmazni a kedvezményes - akár 5 százalékos - áfakulcsot a szociális lakások építése esetén, s a csökkentés egy év alatt megtérülne - mondta Borsi László, a lakáshivatal elnöke. Emellett ismertette az elmúlt évek lakáshitelezési adatait is.

A lakástámogatási rendszer első két évében, 2001-2002-ben 230 ezer lakáshitelt folyósítottak a bankok 643 milliárd forint összegben, ezen belül 101 ezer volt támogatott lakáshitel, 449 milliárd forint értékében. A jelenlegi kormány alatt, a 2003 és 2004-ben folyósított, 320 ezer lakáshitel összege 1344 milliárd forintot tett ki, ebből az államilag támogatott hitel 197 ezer darab volt, 1028 milliárd forint összegben. Amíg 2003-ban, a hitelek 4 százaléka volt deviza alapú, addig tavaly már csak hat tized. Volt olyan kutató intézet, amely erre alapozva az állami támogatás megszüntetését javasolta, de erre nem kerül sor - mondta Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke - olvasható a Napi Gazdaságban.

A múlt évben 42-46 ezer lakás épült, a végleges szám attól függ, hogy a befektetők hány kész lakás használatbavételét tolták át idénre, az áfacsökkenés miatt. Tavalyelőtt 44 ezer új lakás készült el, ezek értéke, áfával együtt 560 milliárd forint volt. Ezzel párhuzamosan, lakásfelújításokra, összesen 380 milliárd forintot költöttek Magyarországon.

A Fészekrakó program első évében, január utolsó napjáig 23 ezer szerződést kötöttek az arra jogosultak, 63 milliárd forint összegben. A panelrekonstrukcióra másfélezer pályázat érkezett, 75 ezer lakás felújítására 14,2 milliárd forintot adott az állam. Miután ugyanennyit kell felújításra fordítaniuk az önkormányzatoknak és a lakóknak is, az építőipari teljesítményt 40 milliárddal növeli ez a konstrukció. A következő pályázatot márciusban írják ki.

Az 1997-ben hozott építési törvény módosításának végszavazása hétfőn lesz a parlamentben. Borsi László elmondta, hogy a hatósági eljárást illetően kompromisszum született, azok továbbra is önkormányzati jogkörben maradnak. Az építés-felügyelet viszont a közigazgatási hivatalok kezelésében működik, és májustól célzott vizsgálatok várhatók.

A Fidesz lakás áfát csökkentő javaslatára reagálva Borsi azt mondta: a vonatkozó EU-direktíva új mellékletét még nem hirdették ki, s csak ezt követően választhat afacsökkentő tételt az adott kormány. A lakásfelújítás és a bérlakásépítéssel kapcsolatban felmerült áfavitáról szólva az elnök elmondta, hogy az 1977-ben született - és azóta sokszor módosított - uniós irányelvhez 1999-ben, kísérleti jelleggel, egy K-jelű mellékletet csatoltak. Ebben szerepelt öt szolgáltatás (kisebb javítások, magánlakások felújítása, takarítás, házi gondozás, fodrászat), amelyek közül a kormányok kettőt helyezhettek kedvezményes áfakörbe. Három évig, 2000-től 2002 végéig kilenc tagállam élt e lehetőséggel, de a melléklet véglegesítésére nem került sor. Múlt hét keddjén azonban az a döntés született, hogy a K-melléklet véglegesen a direktíva részét képezze.

A döntés az EU hivatalos lapjában még nem jelent meg, de a kormányok, a megjelenéstől számítva március végéig választhatnak ki, az öt szolgáltatásból kettőt. A másik (H-jelű) mellékletet 1992-ben illesztették az irányelvhez. Ez a szociális lakás építésére, felújítására, átalakítására engedi a kedvezményes adókulcs alkalmazását. Borsi László szerint nincs definiálva a szociális lakás fogalma, de a többségi álláspont szerint a szociális bérlakások értendők e körbe. A kedvezményes adókulcs lehetőségével eddig is lehetett volna élni, sőt Borsi szerint egy évnyi áfakiesés után megtérülne az adókulcs csökkentése ebben a körben.

Minőséghez kötnék az adókedvezményeket

A szociális szempontok mellett minőségi, energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontokhoz is kötné a tervezett adókedvezményt a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ). Jelenleg ugyanis, az újonnan épített lakások közel 60 százaléka nem felel meg a minőségi követelményeknek - mondta Földi Tamás, a szövetség elnöke.

A jelenlegi jogszabályi környezetben kivitelezhetetlennek tűnik a javaslat, bár az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalban (OLÉH) partner lenne ennek kidolgozásában - mondta Borsi László, a hivatal elnöke. A szakértő hozzátette: a rendszer ellenőrzéséhez szükséges személyi és anyagi feltételek sem adottak.

A kedvezményes áfabesorolás mellett vagy helyett a MÉASZ javasolja, hogy az építés és felújítás során felszámolt forgalmi adó fele visszaigényelhető legyen a személyi jövedelemadóból. A szövetség információi szerint ennek hatását már vizsgálják az érintett minisztériumokban, bár sem a Pénzügyminisztériumban, sem az OLÉH-nál nem hallottak a javaslatról. Példaként említették Csehországot, ahol adó-kedvezményekkel támogatják a minőségi lakásépítését, az intézkedések hatására az ágazatban visszaesett a feketemunka aránya, és a költségvetésre is pozitív hatást gyakoroltak. A kedvezménynek köszönhetően, ma már a teljes kivitelezést vállalkozók végzik - szemben Magyarországgal, ahol a családi házaknál a megbízó szervezi a munkálatokat, ez pedig a feketemunka és a rossz minőségű alapanyagok felhasználásának melegágya.

A minőségi feltételek ellenőrzését egy újonnan felállítandó építésügyi felügyeletre bízná a MÉÁSZ, ennek joga lenne akár vissza is bontatni az ingatlanokat, s az adókedvezményhez szükséges igazolásokat is ez adná ki.

Szintén a lakáspiac kifehérítését, valamint a felújítási és építési költségek csökkenését szolgálná, ha az EU áfairányelvében adott lehetőségekkel élne a kabinet, vagyis kedvezményes - akár 5 százalékos - áfakulcsot alkalmaznának a magánlakások felújítása és a szociális lakásépítés során jelentkező munkadíjak esetében. A kedvezményes adókulcs évente legalább 4 milliárd forintos kiesést jelentene a költségvetésnek (csak a panelfelújítási program keretében kötött 40 milliárd forint értékű szerződéseket figyelembe véve 2,4-2,8 milliárd forint lehet a kiesés), ám a szociális lakás értelmezésétől függően ez sokkal több is lehet. Borsi László szerint mindenesetre az EU csak a szociális bérlakásokat sorolja a kedvezményezett körbe. A szakértő hozzátette, hogy a büdzséből kieső összeg már egy év alatt megtérülne a növekvő forgalom, illetve a fehéredő munkadíjak révén.