A madárinfluenza a baromfitartókat fenyegeti

Vágólapra másolva!
A madárinfluenza csak a szárnyasokra jelent veszélyt, tehát állat-egészségügyi probléma. A baromfitartók azonban mégsem az állomány elhullásának veszélye miatt aggódnak elsősorban, sokkal jobban tartanak a közhangulat és a pánik okozta csődtől, mert az ellen nem tehetnek semmit.
Vágólapra másolva!

A madárinfluenza-vírus nem jelent veszélyt az emberre, az indokolatlan pánik viszont óriási károkat okoz a baromfitartóknak - mondta Kollár Csaba, a Mizse-Táp Kft. ügyvezetője. A broilercsirke ágazatban kilogrammonként 5-10 forintos árcsökkenést kell elszenvedniük a termelőknek. A probléma ráadásul szerteágazik, mindenkire kihat a takarmánygyártóktól a feldolgozókig - tudtuk meg a szakembertől.

A mostani felvásárlási árak alig fedezik a kiadásokat, még úgy is, hogy a vágóhidak a lehetőségeikhez mért legmagasabb átvételi árat fizetik ki. Kénytelenek átvállalni a veszteség egy részét, mert másképp tömegesen hagynák abba tevékenységüket a termelők, és hamarosan nekik sem lenne munkájuk. A vágóhidak már november óta a gazdaságos működésüket veszélyeztető mértékben csökkentett mennyiségben termelnek - mondta Andrássy József vágóhíd tulajdonos.

Egyedül az élelmiszerláncok nem hajlandóak osztozni a káron, erőfölényüket kihasználva, a csökkenő fogyasztásra hivatkozva 18 százalék körüli árengedményeket zsarolnak ki a beszállítóktól - tudtuk meg nevük elhallgatását kérő termelőktől.

A fogyasztás visszaesése pedig kizárólag a nem megfelelő tájékoztatásnak tudható be. A zárt, nagyüzemi tartóknál teljes biztonságban vannak a baromfik, a rendszeresen fertőtlenített épületekbe még egy veréb sem juthat be, amely megfertőzhetné az állatokat. A háztáji csirketartók szintén kivétel nélkül rendelkeznek zárt ólakkal, mert Magyarország klimatikus viszonyai miatt télen egyszerűen megfagynának az állatok, ráadásul a szabad tartású állomány az évnek ebben a szakában meglehetősen alacsony.

A vírus Magyarországon már a 1970-es években is jelen volt, a betegség nem jelent újdonságot az állategészségügyben - közölte Süth Miklós országos főállatorvos csütörtökön.

Az állattartóknak a legkisebb változást is be kell jelenteni - tudtuk meg Busák Károlytól, a Heves megyei főállatorvostól. A normálistól bármilyen mértékben eltérő jelenséget is kivizsgálják, a tápfelhasználás csökkenése vagy az itatók gyakoribb feltöltése egyaránt ellenőrzést indokol. A szigorú nyilvántartás és számos vizsgálat miatt gyakorlatilag kizárható, hogy a vágóhídra fertőzőtt anyag menjen be, ráadásul a magyar fogyasztási szokások (főzés, párolás, sütés) miatt még akkor sem történhetne megbetegedés, hiszen a kórokozók 60 fokon elpusztulnak.

Ha az állatokból vett mintákban a betegségre utaló bármilyen jelet találnak a laboratóriumi vizsgálatok során, akkor azonnal kiirtják a telep teljes állományát, és a környék többi termelőjénél is tüzetes vizsgálatot tartanak.

A kényszer miatt leölt állatok után az állam kártérítést fizet, ám ennek mértékét még nem határozták meg. Jelenleg csak az állatorvos becslése és a forgalmi érték nyújt támpontot, azonban sokkal kiszámíthatóbb lenne a rendszer, ha a szaktárca végre megállapítana egy intervenciós árat. Ez az összeg alapot nyújtana a piacon keletkező felesleg állami felvásárlásához is.