Nem lesz kamatcs�kkent�s a v�laszt�sokig

2006.02.23. 12:00

Febru�r m�r a negyedik h�nap, amikor a Reuters felm�r�s�ben egyhang�an azt val�szin�sitik az elemz�k, hogy k�vetkez� �l�s�n a Magyar Nemzeti Bank nem v�ltoztat a kamatokon. A t�bbs�g tov�bbra is �gy v�li, a k�vetkez� l�p�s egy kamatcs�kkent�s lesz, ennek az id�pontj�r�l azonban jelent�sen elt�rnek a v�lem�nyek. A v�laszt�sokig mindenesetre nem v�rnak kamatv�ltoz�st az elemz�k.

A kamatcs�kkent�st siettetheti, ha az �j korm�ny jelent�s k�lts�gvet�si kiigazit�sba fog, de ak�r kamatemel�seket is okozhat, ha a vil�g nagy jegybankjai szigoritj�k monet�ris politik�jukat - mondt�k az elemz�k.

M�r szeptember �ta v�ltozatlanok a jegybanki kamatok. E trend fennmarad�s�nak az elemz�k annyira egy�rtelm� jeleit l�tj�k, hogy a Reuters felm�r�seiben m�r a negyedik h�napja egy�ntet�en tart�st j�solnak a soron k�vetkez� kamatd�nt� �l�sre. Legk�zelebb h�tf�n �l �ssze a monet�ris tan�cs.

A febru�ri felm�r�sben 20 elemz� mondta, hogy az alapkamat a h�tf�i �l�sen is hat sz�zal�k marad, ami a legmagasabb jegybanki kamat az Eur�pai Uni�ban.

Az elemz�knek csak alig t�bb, mint fele v�llalta, hogy megj�solja, mi lesz az MNB k�vetkez� kamatl�p�se. Tov�bbra is az a jellemz�, hogy a t�bbs�g ink�bb kamatcs�kkent�sre sz�mit, mint emel�sre: a v�laszad�k k�zt ez az ar�ny 8:3 volt.

A kamatl�p�s id�zit�s�r�l azonban nagyon sz�les id�intervallumban - a m�sodik negyed�vt�l eg�szen a j�v� �vig - sz�r�dnak a j�slatok, b�r abban egyet�rt�s mutatkozik, hogy a v�laszt�sokig v�lhet�en nem l�p az MNB.

T�bb elemz� szerint a k�vetkez� n�h�ny h�napban m�r m�d lesz kamatcs�kkent�sre, a t�bbs�g szerint viszont ezt a forint jelent�sebb es�s�nek vesz�lye n�lk�l val�szin�leg nem lehet megl�pni.

N�h�ny elemz� �gy gondolja, hogy az �v h�tral�v� r�sz�ben gyeng�lhet a forint n�h�ny sz�zal�kkal, a medi�n el�rejelz�s ugyanakkor azt mutatja, hogy a t�bbs�g szerint az �v v�g�n is a jelenlegi 254 k�r�li szinten lesz az eur� elleni �rfolyam.

Az el�rejelz�sek k�z�p�rt�ke alapj�n, id�n egy negyed sz�zal�kpontos, j�v�re pedig �jabb, ugyanekkora kamatcs�kkent�sre lehet sz�mitani. Ez azt jelenti, hogy ha visszat�r is a monet�ris lazit�shoz a jegybank, ezt a szakemberek szerint �vatosan �s a kor�bbiakhoz k�pest nagyon lassan teszi.

Az elemz�k k�t alapvet� t�nyez�t emlitettek, amelyekt�l szerint�k az �v h�tral�v� r�sz�ben f�gg majd a monet�ris politika. Ha a v�laszt�sok ut�n fel�ll� korm�ny gyorsan belekezd a k�lts�gvet�s kiigazit�s�ba, az siettetheti a monet�ris csavarok meglazit�s�t. De lassithatja, s�t ak�r meg is fordithatja a folyamatot, ha a vil�g nagy jegybankjai folytatj�k kamatemel�seiket, �s apadni kezd a vil�gpiacok �vek �ta tart� p�nzb�s�ge - mondt�k az elemz�k.

Fot�: MTI
Az elemz�k tov�bbra sem l�tnak es�lyt id�n jelent�s k�lts�gvetl�si kiigazit�sra

Ami a k�lts�gvet�st illeti, az elemz�k tov�bbra sem l�tnak es�lyt jelent�s kiigazit�sra id�n, b�r a febru�ri felm�r�sben n�mileg optimist�bbak voltak, mint egy h�napja.

Az �llamh�ztart�s GDP-ar�nyos, a nyugdijreform k�lts�geit is tartalmaz� hi�ny�t, erre az �vre 7.5 sz�zal�kra becslik, 0.4 sz�zal�kponttal kevesebbre, mint janu�rban. A 2007-es el�rejelz�st ugyanennyivel m�rs�kelt�k, 6.1 sz�zal�kra, ami azt is jelenti, hogy a v�rakoz�s szerint a k�vetkez� korm�ny sz�mottev�en m�rs�kli majd a hi�nyt.

Az idei el�rejelz�s ugyanakkor j�val magasabb, mint a 6.1 sz�zal�kos korm�nyzati terv, �s t�bb a 2005-re megc�lzott 7.4 sz�zal�kn�l is, vagyis b�r a korm�ny azt tervezi, id�n m�r nem v�rhat� el�rel�p�s a hi�ny lefarag�s�ban.

A j�v� �vre val�szin�sitett m�rt�k pedig fenntartja a k�telyt, hogy 2008-ra h�rom sz�zal�k k�r�li szintre cs�kkenthet� a deficit, ami az eur� 2010-es bevezet�s�nek egyik f� felt�tele lenne. Az el�rejelz�sek k�z�p�rt�ke a felm�r�sben 2013-ra tette az eur� magyarorsz�gi bevezet�s�t. (Egy sz�lesebb eur�pai elemz�i mint�n v�gzett Reuters felm�r�s, nemr�giben 2012-re becs�lte ezt a d�tumot.)

A felm�r�sben a napokban bejelentett �jabb �facs�kkent�si tervek ellen�re hajsz�lnyit emelkedtek az infl�ci�s el�rejelz�sek, de a 2007 v�g�re vonatkoz� 3 sz�zal�kos konszenzus arra utal, hogy az elemz�k tov�bbra is tarthat�nak gondolj�k az MNB �s a korm�ny k�z�pt�v� infl�ci�s c�lj�t.

A m�r v�grehajtott �facs�kkent�sek tov�bbra is lefel� tolhatj�k az infl�ci�t. Febru�rban �jra lassulhatott a dr�gul�s egy �vre visszatekint� �teme, a konszenzus szerint 2.3 sz�zal�kra, a janu�ri 2.7 �s a decemberi 3.3 sz�zal�k ut�n. Az �v utols� h�napj�ban, az elemz�k szerint 2 sz�zal�k lesz majd az �ves fogyaszt�i �remelked�s, az �v �tlag�ban pedig mind�ssze 1.8 sz�zal�k.

A gazdas�g tavalyi negyedik negyed�ves n�veked�s�re 4.4 sz�zal�kr�l 4.2 sz�zal�kra cs�kkent a konszenzus az Ecostat meglepet�sszer�en alacsony, 4.1 sz�zal�kos gyorsbecsl�se ut�n. A 2006-os, illetve 2007-es n�veked�sre alig v�ltoztak a konszenzusok: most 4.4, illetve 4.0 sz�zal�kra sz�m�t az elemz�i t�bbs�g.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK