A lobbitörvény ősszel lép hatályba

Megjelent a lobbitevékenységről szóló törvény, amelyet a parlament februári utolsó ülésnapján fogadott el, és szeptember 1-jén lép hatályba.

A Magyar Közlönyben megjelent új lobbi-jogszabály megfogalmazza, hogy a lobbitevékenység a közhatalmi döntések tartalmát befolyásoló, üzletszerűen végzett tevékenység. A közhatalmi körbe tartozik a parlament, a kormány - és annak szervei -, valamint a helyi önkormányzatok.

A lobbista csak büntetlen előéletű és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy lehet.

(A lobbitörvény úgy módosítja az ügyvédi törvényt, hogy az ügyvédeknek is lehetővé teszi e tevékenység gyakorlását.) A kormány a szeptemberi hatályba lépésig meghatározza a lobbisták nyilvántartásba vételének szabályait. Ha cég végez ilyen tevékenységet, akkor az általa megbízott lobbistákat is be kell jelentenie.

A lobbista nyilvánosan végzi munkáját, így köteles a közhatalmat gyakorló szerv képviselőjével közölni, hogy ki a megbízója és mit akar elérni. Kellő gondossággal kell alátámasztania állításait, és háttéranyagokat, tudományos kiadványokat juttathat el a döntést hozó szervnek. Célja elérése érdekében szakmai tanácskozást is szervezhet.

A lobbista nem adhat és nem ajánlhat fel semmilyen előnyt a döntéshozó szervnek, sem annak tagjának vagy munkatárásának. Nem minősül előnynyújtásnak a megbízásonként egy alkalommal, a minimálbér egytizedét meg nem haladó reprezentáció. (Ez jelenleg 6250 forint - például legfeljebb ennyiért ebédeltethet meg a lobbista egy országgyűlési képviselőt.)

A lobbista kifejtheti megbízója véleményét az országgyűlés illetékes bizottsága és a miniszter által kijelölt vezető előtt is. A munkájáról negyedévente tájékoztatót kell készítenie, amit el kell juttatnia a lobbisták nyilvántartását vezető szerv részére. Ebben ki kell fejtenie, hogy kinek milyen céllal dolgozott, milyen eszközöket használt, és hogy a közhatalmi döntéshozó szervnél kivel és hányszor vette fel a kapcsolatot.