Táppénzen is jól lehet keresni

Miközben az átlagos táppénzkiadás 2500 forint naponként, egyes biztosítottak napi 30 ezer forintot vagy ennél is magasabb összegű táppénzt igényelnek. Ezért az OEP az idén is átfogó vizsgálatot indított, feltehetően nem hiába, ugyanis eddig az ellenőrzöttek felénél találtak visszásságokat.

Az év elején az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egy háromszázas listát állított össze azokról a táppénz-kifizetésekről, amelyek esetében naponta 30 ezer forint feletti juttatást igényeltek, illetve a keresőképtelenség idejére legalább 1,5 millió forintot folyósítottak a biztosítottaknak. Az OEP a vizsgálatok után az APEH és a Nyugdíjfolyósító rendelkezésére bocsátja a listát - írja a Napi Gazdaság.

Ezen esetekben átfogó vizsgálatot kezdeményezett az OEP, és az eddig átvilágított ügyek felénél találtunk visszásságokat - mondta Bukodi Zsolt, az OEP főosztályvezetője. Hozzátette: a táppénz kifizetések napi átlaga 2500 forint, így teljesen jogos, ha ellenőrzik a 30 ezer forint feletti igényléseket.

Az eddig megvizsgált biztosítottak között volt olyan személy, aki a táppénzen töltött 184 nap után 34 millió forintot markolt fel, de ha csak a vizsgálati "belépő" 1,5 milliós összegét nézzük, akkor is legalább 2,7 milliárdba vannak a szóban forgó betegek az egészségbiztosítónak. A tavalyi ellenőrzéseken az derült ki, hogy 138 millió forintot fizettek ki jogosulatlan táppénz gyanánt; az ezt összehozó 35 esetben jelenleg rendőrségi eljárás folyik.

A visszaéléseket többek között az magyarázza, hogy egy 2000 végén hatályba lépett rendelet alapján, nincs korlátozva a felvehető összeg nagysága. Tavaly összesen 97,2 milliárd forintot fizettek ki táppénzre, ez azonban csak 0,8 százalékos csökkenést jelent a 2004-es esztendőhöz képest. A kassza stagnálásának két oka is van. A korszerű terápiáknak és gyógyszereknek köszönhetően, sok esetben mérséklődött a szükséges kezelések ideje, ezért 2003 óta folyamatosan csökken a táppénzen töltött napok felső határa. Emellett érzékelhető hatást gyakorol az is, hogy a munkavállalók jó része nem mer beteg lenni és inkább egyáltalán nem megy betegállományba vagy csak a szükséges legrövidebb ideig él e lehetőséggel - jegyezte meg korábban Kiss József, az OEP főigazgatója.

A táppénzzel történő visszaélések tipikus esete az, amikor a munkavállaló arról értesül, hogy el akarják bocsátani munkahelyéről, s még mielőtt megkapná a felmondási levelet vagy aláíratnák vele a távozást megalapozó, közös megegyezést, elvonul táppénzre. Táppénzen lévő munkavállalónak ugyanis nem lehet felmondani. Ilyen menekülési útvonalat akkor is választhat a munkavállaló, ha már felszólították a közös megegyezéssel történő távozásra, ám nem írta alá a papírt. Ha "van egy jó orvosa" az embernek, akkor hónapokra elvonulhat táppénzre, amit részben az egészségbiztosító, részben a munkáltatója fizet neki, miközben rendes munkaállományban marad.

Szakértők szerint akkor sincs veszve az ügy, ha már kézhez vette a felmondólevelet az illető, ugyanis passzív táppénzre még ekkor is elmehet, ha gyorsan (három napon belül) cselekszik. Az így "átbetegeskedhető" idő korlátja általában egy év, ezt követően felülvizsgálják a pénzbeli ellátás jogosságát. Ha az megáll és továbbra is munkaképtelen a biztosított, akkor leszázalékolják.

/uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20050728udulesi.html