�ltal�noss� v�lhat az �ner� n�lk�li lak�shitel

2006.03.14. 8:34

A lak�sok ir�nti kereslet visszaes�s�r�l sz�l� h�rek ellen�re a bankok nem szigor�tj�k hitelb�r�lati rendszer�ket, s�t r�videsen ak�r �ltal�noss� is v�lhat az �ner� n�lk�li megold�s.

A lak�s�p�t�k �s -forgalmaz�k a kereslet sz�mottev� visszaes�s�r�l besz�lnek, arr�l, hogy l�nyeg�ben megsz�nt a haszn�lt lak�sok forgalmaz�sa - olvashat� a Napi Gazdas�gban.

Ha ez a t�ny igaz, elvben a p�nzint�zetek sem ker�lhetik el, hogy foglalkozzanak a probl�m�val, hiszen a k�lcs�nny�jt�s egyik felt�tele, hogy �gy hitelezzenek, hogy fedezettek legyenek olyan esetben, amikor az ad�s nem tud vagy nem akar fizetni. Ezek kiker�l�s�re az egyik legbiztosabb f�k az �gynevezett hitelbiztos�t�ki �rt�k bevezet�se volt: a bankok �rt�kbecsl�iket arra k�rt�k, hogy a t�nyleges forgalmi �rt�k sz�zal�k�ban hat�rozz�k meg azt az �rt�ket, amely biztos�tja, hogy a bank a k�lcs�n bed�l�se eset�n maximum 90 napon bel�l �rt�kes�teni k�pes az adott ingatlant.

Ma, amikor a lak�sok �jra�rt�kes�t�s�nek lehet�s�gei jelent�sen sz�k�ltek, az �gynevezett hitelbiztos�t�ki �rt�knek elvben - legal�bbis bizonyos, nehezen �rt�kes�thet� lak�sszegmensekben - cs�kkennie kellett volna. A hazai p�nzint�zetek �ll�t�sa szerint ugyanakkor mindeddig nem volt sz�ks�g arra, hogy szigor�ts�k az adott lak�sok hitelbiztos�t�ki �rt�k�nek sz�m�t�s�t. Erre m�r csak az�rt sem volt sz�ks�g - h�vt�k fel a figyelmet az OTP Bankn�l -, mert a hitelbiztos�t�ki �rt�k az ingatlan hossz� t�v� �rt�k�ll�s�g�t mutatja, ily m�don a pillanatnyi �rmozg�sok nem indokolj�k, hogy az ingatlanok �rt�kmeghat�roz�s�nak m�dszer�t m�dos�tsa a bank.

A v�laszad�k k�z�l egyed�l a CIB eset�ben �rz�kelhet� k�zzelfoghat� v�ltoz�s: a bank a jelenlegi piaci tendenci�k k�vetkezt�ben m�g nagyobb hangs�lyt helyez az �rt�kbecsl�sekre. Ennek kapcs�n kategoriz�lt�k az �rt�kbecsl�i partnereket, s megszigor�tott�k az �rt�kbecsl�i monitoringrendszer�ket is. Az Erste Bankn�l ugyanakkor �rnyalj�k a k�pet: �ll�spontjuk szerint a piaci verseny a k�l�nb�z� lak�s- �s jelz�log t�pus� hitelek finansz�roz�si h�nyad�ban m�r okozhat v�ltoz�sokat, de ez nem �rinti a fedezeti �rt�k meg�llap�t�s�nak m�dszertan�t.

A verseny mindenk�pp a szigor�t�s ellen hat. Az Inter-Eur�pa (IEB) szak�rt�i arra h�vj�k fel a figyelmet, hogy a lakoss�gi hitelpiac �ltal�nos tendenci�ja, az egyre �lesebb konkurenciaharc miatt most m�r �vek �ta tart a kock�zati standardok folyamatos gyeng�l�se, amit al�t�maszt a "j�vedelemigazol�s-mentes" konstrukci�k megjelen�se, az egyszer�s�d�, gyorsul� hitelb�r�lati ciklusid� vagy �ppen a hitelfedezeti �rt�kek emel�se.

A bankok �ltal�nos v�leked�se szerint a forgalmi �rt�ken t�rt�n� finansz�roz�st hirdet� lak�sl�zing mellett a saj�t, alacsony �ner�vel, kedvez� felt�telekkel hirdetett term�kei id�vel kik�nyszer�thetik a hitelbiztos�t�ki �s a forgalmi �rt�k tov�bbi k�zeled�s�t, illetve megsz�n�s�t.

Csehorsz�gban �s Lengyelorsz�gban a lak�shitelekn�l 100 sz�zal�kos a finansz�roz�s - h�vja fel a figyelmet Bartha �kos, az MKB Bank f�oszt�lyvezet�je. Az IEB szerint ezt a folyamatot gyors�thatja, hogy a piacon m�r hamarosan meg fognak jelenni az �gynevezett jelz�loghitel-biztos�t�sok, amelyek r�v�n a hitelbiztos�t�ki �rt�kek emelhet�ek lesznek. A hitelbiztos�t�ki �rt�kszint n�vel�se egyed�l a jelz�logbankok eset�ben okoz majd neh�zs�geket - a szab�lyoz�s e folyamatnak kisebb mozg�steret enged - mondt�k el az FHB-n�l.

A p�nzint�zetek sz�mos esetben m�r most is t�ll�pnek azon a kor�bbi aranyszab�lyon, hogy a finansz�roz�si �rt�k legfeljebb a forgalmi �rt�k 90 sz�zal�ka legyen. Kor�bban erre a k�zszf�ra dolgoz�inak ny�jtott lak�shitelek teremtettek lehet�s�get, �jabban pedig a F�szekrak� hitelekn�l van m�d a forgalmi �rt�k alapj�n t�rt�n� finansz�roz�sra. Ezen t�l a CIB-n�l p�ld�ul a megszigor�tott �rt�kbecsl�s kapcs�n bizonyos, forgalomk�pesnek min�s�tett ingatlanok eset�ben m�r van m�d a forgalmi �rt�ken t�rt�n� finansz�roz�sra, m�g az Erste Bankn�l a febru�r utols� napjaiban bevezetett minim�lis �ner�s hitel eset�ben lehets�ges, hogy az �gyf�l a hitelbiztos�t�ki �rt�k 100 sz�zal�k�ig vegyen fel hitelt, ami ak�r a forgalmi �rt�ken t�rt�n� finansz�roz�st is jelentheti. Az ilyen esetekben ugyanakkor �ltal�ban tov�bbi felt�tel, hogy olyan �j lak�ingatlanr�l legyen sz�, amelyn�l az �p�t�si projektet is az adott p�nzint�zet finansz�rozza.

A bankok szerint tov�bbra is a viszonylag kicsi-k�zepes (40-65 n�gyzetm�teres), Budapest bels� ker�leteiben tal�lhat� t�rsash�zi lak�sok ir�nt van �l�nk �rdekl�d�s, b�r - mik�nt arra az FHB felh�vja a figyelmet - e szegmensben is �rz�kelhet� a kereslet n�veked�s�nek lassul�sa.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK