Válságtanácskozásról suttogtak a devizapiacon

2006.03.14. 10:29

Megállt a forint gyengülése kedden a bankközi devizapiacon. Az euró árfolyama délelőtt ugyan 264,40 forintig emelkedett, este 7-re viszont 262,70 forintra csökkent. Közben mégis jegybanki válságtanácskozásról terjedt el pletyka a piaci szereplők között.

A kereskedők hektikus és nagy forgalmú piacról számoltak be kedden reggel. Véleményük szerint a 265 forintos euró árfolyam körül látszik kialakulni egy olyan "mérkőzés", mint pénteken a 260 forintos szintnél. Ilyen körülmények között, a februári inflációs adatnak egyáltalán nem volt piaci hatása. A forint 11 óra környékén vesztésre állt a harcban, hiszen árfolyama már 266,20 forintig gyengült egy euróra vetítve. Délre visszafordult a forint jegyzése a bankközi devizapiacon, fél egy tájban az eurót 265,00 forint körül jegyezték a tíz óra tájban jegyzett 266,40 forinthos csúcshoz képest. Pánik hangulat egyébként nincs, a 266,40 forintos euró árfolyamánál egyes londoni befektetők már érdemesnek tartották eladni az eurót, profitot realizáltak. Délután további forint vásárlások hatására az árfolyam 263 forintig jött vissza. A Reuters felmérése szerint egyébként az elemzők többsége azt várja, hogy a jegybank hétfői ülésén megvitatja ugyan a kialakult helyzetet, azonban egyelőre nem nyúl az irányadó kamathoz. (Nem kamatmeghatározó ülés lesz).

A piacon egyébként az a pletyka tartja magát, hogy a jegybanknál válságtanácskozást hívtak össze kedden, de interveniálni nem látták az MNB-t. A jegybanknál az értesülést nem kommentálták az MTI szerint, a Portfolio viszont azt írja, hogy egyenesen cáfolták ezt a tényt.

A dollárral délután 220,00/30 forinton kereskedtek, gyakorlatilag azonos árfolyamon hétfői 220,00/10 forinttal.

Az állampapírok másodpiacán nem volt olyan heves ingadozás, és jóval kisebb volt a forgalom, mint a devizapiacon, a hozamszintek azonban a nap első felében 5-10 bázisponttal emelkedtek az egy évnél hosszabb lejáratokon. Az éves lejáratnál rövidebbek hozamalakulását befolyásolta a forint gyengülése miatt felerősödő jegybanki kamatemelési várakozás, így ezeken a lejáratokon nagyobb mértékben, 10-20 bázisponttal nőtt a hozamszint.

Délután a hosszabb lejáratokon mintegy 3-7 bázispontos korrekció következett be, a csütörtökön aukcióra kerülő 2011/B államkötvényt például délután 7,27 százalékon vették a korábbi 7,30 százalékhoz képest, az ugyancsak csütörtökön aukcióra kínált 2016/C államkötvényt pedig 7,25 százalékon a késő délelőtti 7,33 százalékhoz képest. Az aukcióra felkínált 45 milliárd forintnyi ötéves, és 35 milliárd forintnyi tízéves állampapírt ezeken a hozamszinteken valószínűleg sikerül majd értékesíteni.

A bankok úgy döntöttek, hogy a csütörtökön lejáró 671,2 milliárd forintnál kevesebbet, 578,7 milliárd forintot kötnek le a jegybanknál két hétre. Ezzel a bankok kéthetes betétállománya 92,5 milliárd forinttal 1.203 milliárd forintra csökken csütörtöktől.

A Monetáris Tanács hétfői kamatdöntő ülésén akkor számítanak a kamatok változatlanul hagyására, ha az euró/forint kurzus 265 alatt lesz. Ha 265-270 forintra nő az uniós valuta árfolyama, 1 százalékos alapkamat emelés sem zárható ki.

A tőzsdei árfolyamok is mélyrepülésbe kezdtek kedden délelőtt. Az irányadó BUX index 1,22 százalékkal 22 000 pont alá esett, és 11 órakor 21 979,84 ponton volt. A vezető részvények közül a Mol 1,66 százalékkal 20 100 forintra esett vissza. Az OTP 7 600 forinton tartózkodott, ami 0,98 százalékos visszaesést jelentett. A Richter 41 500 forintos ára 1,17 százalékkal volt alacsonyabb előző napi értékénél. A kamatemelési várakozások miatt a magas osztalékot fizető MTelekom részvényei sem tudták kivonni magukat a csökkenő tendenciából, a papír árfolyama 1,54 százalékkal 960 forintra esett vissza. A nap szinte egyetlen nyertese az Állami Nyomda, amely kedden tette közzé, hogy nyereségének 80 százalékát fizeti ki osztalékként. A részvény árfolyama 1,64 százalékkal 6 200 forintra drágult.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK