Szigorúbban ellenőrzik a húsvéti sonkákat

2006.03.14. 9:21

Közeleg a húsvét - szigorodnak az élelmiszer-ellenőrzések. A napokban egyéves csokitojásért, szalmonellás húsért büntettek az ellenőrök. A termelők a minőségi problémákért az importot és a feketézőket hibáztatják.

Az élelmiszerboltokban már érződik a húsvét közelsége. Megindult a tojásverseny, megjelentek a csokifigurák, a húsvéti füstölt húsok - és az ellenőrök. Az agrártárcához tartozó ellenőrző hatóság húsvétig a szokottnál is szigorúbban vizsgálódik - mondta Süth Miklós főállatorvos. Az elmúlt héten is több megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás lefoglalt és megsemmisített ismeretlen származású, lejárt szavatosságú, mikrobiológiailag szennyezett, valamint kísérő okmányok nélküli élelmiszereket - értesült a Népszabadság.

Főként húskészítményeket és étkezési tojásokat érintettek az intézkedések - összességében 3150 kilogram élelmiszert vontak ki a forgalomból, és 9,4 millió forint minőségvédelmi bírságot róttak ki. A kifogásolt tételek között külföldi és magyar termék egyaránt szerepelt.

Baranyában például olyan "Vegyes Tojás Multipack" nevű csokitojást hoztak forgalomba, amelynek minőségmegőrzési ideje tavaly lejárt. Csongrád és Békés megyében jelöletlen étkezési tojást, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Budapesten ismeretlen eredetű húskészítményeket foglalt le és semmisített meg a hatóság. Fejér megyében engedély nélküli tojáscsomagolót és nagykereskedelmi egységet fedeztek fel a hatóság emberei.

Nem meglepő, hogy ilyen sok hibát találnak az ellenőrök - állítja Biacs Péter, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület elnöke. Tavaly, az Európai Unió 25 országában, összesen ötezer súlyosabb, élelmiszer-biztonság elleni vétségen érték a kereskedőket. Ebből 50-ben "vettek részt" magyarok - ez jelentheti azt is, hogy az itteni termelők, feldolgozók, kereskedők vétettek, de azt is, hogy a magyar ellenőrzés derített fel az import-élelmiszerekben valamilyen hiányosságot.

A szakértők azt mondják: az Európai Unió hozott változást az élelmiszer-ellenőrzés területén. A tagság után emelkedett az import, és ekkortól lett a termelők felelőssége az áru megfelelő minősége. Biacs szerint Magyarországon a legtöbb hiányosságért a termelők és a feldolgozók felelősek: egyszerűen nem vizsgáltatják meg a forgalomba hozatal előtt laboratóriumokban a termékeiket - pedig erről nekik kellene gondoskodniuk. Biacs Péter szerint a büntetésekről szóló hírek azt bizonyítják, hogy hatékony az ellenőrzés.

A magyar termelők azonban inkább az importot hajlamosak hibáztatni a minőségi problémákért - szerintük a magyarok esetében, csak a feketén, engedélyek nélkül dolgozóknál jellemzőek a minőségi problémák. Éppen ezért, ők is kemény fellépést sürgetnek.

Menczel Lászlóné, a feldolgozókat tömörítő hússzövetség (Magyar Húsiparosok Szövetsége) titkára szerint például a húspiac tisztaságát szolgálná, ha az ellenőrök a mulasztók nevét is nyilvánosságra hoznák. Az élelmiszer-biztonság mellett, a feketepiac felszámolását szolgálná, ha az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésekkel egy időben, más hatóságok az illegális feldolgozókat bezáratnák, fenntartóikat megbüntetnék - mondta. De hozzátette azt is: húsvét táján hirtelen ugrik meg az olcsó import, és ezért jellemzőbbek a minőségi gondok is.

Földi Péter, a tojásszövetség titkára (Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége) is hasonló véleményen van. Szerinte a szabályok ellen vétő hazai termelőkl és a feketegazdaságban ténykedők ella en, teljes nyilvánosság és szigorú pénzbüntetés a legjobb fegyver. Véleménye szerint mindemellett országossá kellene tenni azt a Fejér megyei gyakorlatot, amely szerint az oda érkező tojásimportot, a szállítás előtt három nappal be kell jelenteni a hatóságnál. Már régóta szeretnék elérni azt is, hogy a kereskedelmi láncok hatalmas forgalmú logisztikai központjaiba telepítsenek hatósági állatorvost.

A minőség a legfontosabb

Jó minőségű legyen és megérje az árát - bevásárláskor e két szempont a legfontosabb a magyar fogyasztók számára. Legalábbis, ez derül ki a GfK tanulmányából. A felmérés megállapítja: az élelmiszerek eredete és márkája a legtöbb családnál nem nagyon befolyásolja, hogy mi kerül a kosárba. Érdekes, hogy az alacsony jövedelműek számára fontos, hogy az általuk vásárolt élelmiszer Magyarországon készüljön.

Az elmúlt hónapok élelmiszer-botrányai nem múltak el nyomtalanul. A felmérésben részt vevők zöme ugyanis hallotta, hogy mostanság sokat beszélnek az élelmiszer-biztonságról. Csakhogy a családok jelentős részének fogalma sincs arról, hogy ez a szó pontosan mit is jelent. Azt azonban sokan figyelik, hogy az asztalra kerülő élelmiszer egészséges legyen. Erre utal, hogy a válaszadók a minőségen és az áron kívül azt is fontosnak tartják, hogy a kiválasztott termék lehetőleg ne tartalmazzon tartósítószert, mesterséges ízesítő- és színezőanyagokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK