Csökken az életbiztosítások kötelező hozama

Április elejétől az újonnan kötött életbiztosítási szerződéseknél maximum 2,9 százalék lehet az a mérték, amelyet a társaság kötelező hozamként beígérhet az ügyfélnek (természetesen többlethozamból, e szint felett, továbbra is részesülhet az ügyfél).

Április elsejétől, a Pénzügyminisztérium korábbi döntése értelmében 4 százalékról 2,9 százalékra mérséklődik az élet- és betegség-biztosítási díjkalkulációinál és a díjtartalék számításakor alkalmazható technikai kamatláb mértéke.

A Napi Gazdaság körkérdésére a piac társaságai, meglehetősen eltérően nyilatkoztak arról, hogy a jövő hónaptól milyen technikai kamatokkal találkozik majd a szerződések megkötésekor az ügyfél. Míg korábban általános volt, hogy a társaságok ajánlatai alulmúlták a pénzügyminiszteri rendeletben rögzített szintet - általánosan 3,5 százalékos volt a hozamszint -, addig most, az Ahico és az Union Biztosító is úgy nyilatkozott, hogy termékei árazásánál a legmagasabb, 2,9 százalékos kamatot érvényesíti. A legalacsonyabb, 2 százalékos technikai kamattal az Aegon termékei futnak. A biztosítók jelentős része egyébként nem várta meg az utolsó pillanatot, a termékek átárazása már hónapok óta tart.

A legtöbb biztosító korábbi konstrukcióit dolgozta át az új helyzetre, ám többen az új szabályozással párhuzamosan újítják meg termékkínálatukat. Így tesz például a Groupama és modernizál az Union is. Teljesen új termékkel lép piacra a Generali, ahol két, életre szóló járadék-biztosítást ajánlanak majd, míg az Allianz új termékcsaládot, az Allianz Klasszikusokat dobja piacra 2,75 százalékos technikai kamattal.

A technikai kamat felett elért hozamot a társaságok zöme már ma is 90 százalék körüli mértékben visszajuttatja az ügyfélnek, ám mivel ez "bizonytalan", sokan úgy vélik, hogy még jobban eladhatók lesznek az úgynevezett unit-linked biztosítások, amelyeknél a garantált kamat nem is érvényes, ám a technikai kamatnál lényegesen magasabbak a hozamkilátások. Talán nem véletlen, hogy idén tavasszal az ilyen új terméket dob piacra az ING és az Union is.

A társaságok rövid távon, még csökkenő inflációs szint mellett sem számítanak a technikai kamatszint további csökkenésére. Ahogy arra az ING-nél figyelmeztettek: a PM azt az EU direktívát követi, amely a technikai kamat szintjét irányadóként, a hosszú távú eurókötvények hozamának 60 százalékához köti, márpedig az európiacra jelenleg kamatemelkedési várakozások jellemzőek. (Az EU tagállamaiban a technikai kamat 2,0 és 2,5 százalék között van, Ausztriában ez a mérték jelenleg 2,2 százalék.) Az uniós szinthez képest, így még mindig magas technikai kamatszint, az Ahico álláspontja szerint megnövelheti az euróalapú biztosítások létjogosultságát, hiszen ez a "garantált" kamatszint versenyképes az euróalapú megtakarításokkal szemben.

A technikai kamat - épp a többlethozam kötelező visszaosztása miatt - ugyanakkor leginkább nem a megtakarítási oldal miatt fontos az ügyfeleknek. A kamatcsökkenés ugyanis számottevően drágíthatja a szolgáltatást. A biztosítók a náluk elhelyezett pénzekre is csak a technikai kamatszinttel megegyező hozamot tervezhetnek, így kevesebb pénz képződik majd az ügyfelek által a biztosítóra bízott vagyonon, ami növeli a biztosítások fajlagos költségszintjét.

Korábban, amikor a technikai kamatszint 5,5 százalékról átlagosan 4 százalékra csökkent, az új biztosítások díjszintje, átlagosan 15-20 százalékkal növekedett. A piaci vélemények szerint ma a verseny aligha teszi majd lehetővé, hogy hasonló mértékben dráguljanak a biztosítások, marad tehát a költségcsökkentés. A szerzési jutalékok számottevő csökkentésére az elmúlt években több társaság tett már lépéseket, ám a jelenlegi összegek már nem igazán csökkenthetők. Ráadásul a társaságok szerint a költségek visszafogásán belül, az egyszeri költségek helyett a fix, igazgatási költségek csökkentése jelentheti a jelentősebb megtakarítást.

Ehhez azonban - céloztak rá többen is - a biztosítási törvény szigorú szabályain (például az ügyfél-tájékoztatási és -értesítési előírások terén) kellene lazítani. Az is olcsóbbá teheti a biztosításokat - hívták fel a figyelmet a társaságok -, ha változik a hazai biztosítási kultúra és nem pusztán az adókedvezmény igénybevétele érdekében vállalt, 10 éves időtartamra kötik a biztosításokat. Több társaság kínál, ma már határozatlan időre szóló, úgynevezett életpálya-biztosításokat, mert komoly a remény arra, hogy az átlagos szerződések időtartama, a jelenlegi 13-14 évről jelentősenj hosszabb lesz, s ekkor a költségek, a futamidő alatt arányosabban osztódhatnak.

Ugyancsak olcsóbbá teheti a biztosításokat, ha a biztosítások "mérete" közelíti majd az uniós szintet, hiszen a nagyobb összegű biztosításokban, a fix költségek arányosan kisebb hányadot képviselnek majd.