Ezermilliárdos körbetartozás Magyarországon

Akár ezermilliárd forintra is rúghat a vállalkozások egymás közötti tartozása, ám ennek mindössze a felét lehet számlával alátámasztani. Az úgynevezett követelés-nyilvántartókkal azonban sokat tisztulhat a kép.

Mintegy 500-600 milliárd forintot várnak egymástól a magyarországi vállalkozások, a körbetartozás miatt - véli Kiss Imre, a Eye Watch Global Network Kft. ügyvezető igazgatója. Az sem zárható ki, hogy vannak olyan, nem nyilvántartott követelések, amelyekről a vevő még nem fogadott be teljesítési igazolást, így az eladó nem tud mire számlát írni. A körbetartozások értéke ezért ennek akár duplája is lehet - írja a Napi Gazdaság.

A körbetartozások leginkább az építőipart érintik, ugyanakkor a fizetési morál az élelmiszerpiac egyes szegmenseiben és a kereskedelemben is nagyon rossz - véli Kiss, cége saját követelés-nyilvántartó rendszerének adataira támaszkodva. Az Eye Watch tavaly állította fel számítástechnikai rendszerét, amelyben ma 32 ezer vállalat fizetési történetét követhetik nyomon azok, akik előfizetnek a hálózat hozzáférésére. Kiss szerint a rendszerük egyedülálló a piacon, az adatbázist javarészt az előfizetők frissítik azzal, hogy hetente egyszer kitöltenek egy elektronikus kérdőívet a követeléseik és a kifizetéseik alakulásáról. Ez befut a vállalat rendszerébe, ahol leinformálják az adatokat és csak akkor kerülnek be a rendszerbe (15 napon túl), ha az adós elismeri a tartozást vagy valósak az információk.

A rendszer elsősorban a kifizetetlen számlák történetét mutatja be, a számlák mögötti összegek senki számára sem hozzáférhetőek, hiszen az egy vállalat üzleti titkát képezi, annak megjelenítésével könnyen kikalkulálható lenne egy-egy vállalkozás haszonkulcsa. Ugyanakkor Kiss szerint a kockázatkezelésben az is nagyon sokat számít, ha egy eladó tisztába kerül a vevő fizetési hajlandóságával. A rendszer időrendbe állítja a kifizetetlen számlákat, így a rövid és hosszú lejáratú követelések láthatóvá válnak és pontosan megmutatja, hány számlát nem egyenlített ki az adott vállalkozás. Kiss szerint a követelés-nyilvántartó rendszerek kezelőinek tapasztalataira alapozva, átfogó képhez juthat egy-egy cég a partnereivel kapcsolatos kockázatról.

A cégvezetők egy része úgy értékel, hogy a legkockázatosabbak a magyar üzletfelek, ezért egy-egy szerződés megkötése előtt a belföldi partnereket igyekeznek alaposan leinformálni. Kiss Imre szerint ma már egyre több a kockázatos külföldi vállalkozás is, ám ezektől az esetek többségében viszonylag gyorsan be lehet hajtani a tartozást, hiszen a külföldiek nem szeretnének szembekerülni az anyaországukban működő kamarákkal.

A kis- és közepes vállalkozások a faktorálás miatt fizetnek elő. Valamivel kevesebb mint 50 faktorház működik az országban, ezek ugyancsak komolyan támaszkodnak a követelés-nyilvántartó rendszerekre, ezzel csökkentve a kockázatukat. Az állami, vagy multinacionális vevőknek kiállított számlát minden további nélkül faktorálják. A követelés-nyilvántartó rendszerekre a jövőben mind nagyobb szükség lesz, hiszen a következő években nagyon komoly uniós összegek kerülnek a gazdaságba.

A Napi Gazdaság értesülései szerint a multinacionális vállalatok némelyike saját maga kínál a faktoringhoz hasonló fizetési konstrukciót. A multik a számlavezető bankjuknál gyakran nem járulnak hozzá, hogy a beszállítóiknak kiadott számlát a pénzintézet faktorálja, így kedvezőbb pozícióhoz jusson és haszonként könyvelhesse el a beszállítótól megkapott további százalékokat.

Néhány héttel ezelőtt az ÉVOSz együttműködési szerződést írt alá az Opten Kft.-vel egy követeléskezelő rendszer felállításáról. Az induláskor 15 ezer cég adatai kerültek be a rendszerbe, amelyet az építőipari vállalkozások frissíthetnek azzal, hogy átadják a rendelkezésre álló információkat. Az Opten a listán azokat a követeléseket jeleníti meg, amelyekről bírósági ítélet született. A piaci szakemberek szerint ez kissé torz képet mutat a vállalkozásokról, hiszen a peresített követelések akár több évesek is lehetnek, az adósokat vagy a követelőket már régen felszámolták, a tulajdonosok új vállalkozást indítottak, amely ugyanúgy működik, mint az előző. A rendszert egyelőre csak az építőipari vállalkozók vehetik igénybe, később azonban nyílttá válik.