A forint erősödésére számít a GKI

Költségvetési reformokat, a forint erősödését és a kamatok csökkenését valószínűsíti az Erste Bank együttműködésével készült legfrissebb előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Rt. Prognózisuk szöges ellentétben áll a Goldman Sachs pénteken megjelent elemzésével.

A Goldman Sachs, londoni befektetési cég pénteken nyilvánosságra hozott elemzése szerint az áprilisi országgyűlési, sőt valószínűleg még az őszi önkormányzati választások után sem várhatók költségvetési konszolidációs lépések, és jó eséllyel csak egy meredek forintgyengülés mozdítaná meg a lakosságot és a "politikai osztályt".

A GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb előrejelzésében viszont az áll, hogy az új kormány megalakulása után költségvetési reformok és kiigazítások várhatók, amelyek stabilizálják a forint árfolyamát és megalapozzák a kamatok további mérséklését.

A társaságnak az Erste Bank együttműködésével készült prognózisa szerint a magyar gazdaság növekedése idén a tavalyinál némileg gyorsabb lesz. Az infláció az I. félévben érezhetően tovább csökken, majd kissé emelkedik. A reálkeresetek gyorsan nőnek.

A GKI kutaói szerint az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan a magyar gazdaság növekedése is felgyorsul. A januári adatok rendkívül gyors, kétszámjegyű ipari és építőipari, 20 százalék körüli külkereskedelmi dinamikát jeleznek. Ebben ugyan az alacsony 2005. I. negyedévi bázisnak is szerepe van, de ez az évkezdet így is biztató.

Az ipari kivitel több mint 20 százalékkal, a belföldi értékesítés mintegy 8 százalékkal bővült, főleg a jármű-, gép- és műszergyártás révén. Kiugró az egyébként már kis súlyú cipőipar teljesítménye. Az építőipar továbbra is elsősorban az útépítések hatására fejlődik, januárban jelentősen nőtt az ágazat szerződésállománya is. A kiskereskedelmi forgalom növekedése is gyorsult, a jármű- és üzemanyagoké az átlagosnál is jobban.

Az előrejelzés szerint az infláció lassul, az I. félév végére 1,5 százalékra csökkenhet. Februárban, az egy évvel korábbihoz képest, az átlagosnál jobban nőtt az élelmiszerek és szolgáltatások ára, kifejezetten csökkent viszont a ruházati cikkeké és tartós fogyasztási cikkeké, a villanyáramé.

A társaság elemző úgy vélik, a bruttó keresetek igen gyorsan emelkednek, de nőtt a munkanélküliség is. A reálkeresetek januárban 4,8 százalékkal emelkedtek, a munkanélküliség pedig elérte a 7,8 százalékot. Ez utóbbi megegyezik az Európai Unió régi tagországainak átlagával, de lényegesen alacsonyabb a legtöbb új tagállaménál.

A előrejelzés szerint az államháztartás hiánya magas, de összhangban van a várakozásokkal. A választások előtt széleskörű, megvalósulása esetén a deficitet növelő ígéretverseny bontakozik ki az egyes társadalmi csoportok megnyerése érdekében.

A GKI szakmberi szerint az új kormány megalakulása után kijózanodás valószínű, s 2006 közepén - az intézményi reformok beindítása mellett - a bruttó hazai termék (GDP) 1-1,5 százalékára kiterjedő, idei hatású költségvetési egyensúlyjavítás várható.

A kutatók úgy gondolják, a II. félévben mindez némi emelkedést okoz az inflációban, ám az említett lépések nélkül esély sincs a piac megnyugtatására, a magyar konvergencia-program elfogadtatására az Európai Unióban. Szerintük középtávon a reformlépések a lényegesebbek, de pénzügyi hatásaik a 2006 évi folyamatokban még kevéssé mutatkoznak meg.