A Balkán felé bővül a CEFTA

Vágólapra másolva!
Az Európai Unió abban bízik, a közép-európai szabadkereskedelmi övezet (CEFTA) a jövő évtől Bulgáriára, Romániára, Horvátországra, Macedóniára és Albániára, Szerbia-Montenegróra, Bosznia-Hecegovinára, Koszovóra és Moldáviára is kiterjed majd. A kezdeményezés nem a brüsszeli bizottságé, hanem a CEFTA-é.
Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság képviselője közölte hétfőn, hogy a várakozások szerint az érintett országok közötti kereskedelem 90 százalékban akadályoktól mentesen bonyolódna le, az ipari termékeket érintően teljesen szabadon, a mezőgazdasági terményekre vonatkozóan részlegesen. A Világbank számítása szerint a Balkán nyugati és keleti része közötti külkereskedelem a CEFTA-bővülés révén a háromszorosára emelkedhet, a nyugat-balkáni országok között pedig megduplázódhat.

Az új szabadkereskedelmi megállapodás 31 kétoldalú megállapodást vált majd fel, ami nemcsak a kereskedelmi szabályok egyszerűsödését jelenti, de azt is, hogy a térség nagyobb vonzerőt gyakorol majd a külföldi befektetőkre. Tavaly a régió országaiba 10 milliárd eurónyi tőke irányult, azonban szinte kizárólag csak Horvátországba, Bulgáriába és Romániába.

A Balkán-megállapodás létrejöttének Brüsszelben nem látják akadályát. A Horvátországból hallható ellenvélemény, miszerint az EU- bizottsága egy " új Jugoszlávia" létrehozását szorgalmazná, félreértéseken alapul, és időközben el is halványodott.

Brüsszel a régió szabadkereskedelmi övezetének projektjét nemcsak az árucsere ösztönzőjének tartja, hanem az országok fontos tapasztalatszerzési eszközének tekinti az uniós tagságuk szempontjából.

Csütörtökön Jose Manuel Barroso, EU bizottsági elnök és Olli Rehn az unió bővítési biztosának jelenlétében tárgyalnak a Balkán országainak miniszterelnökei az új megállapodás részletkérdéseiről, azután pedig májusban kerülhet sor a szakértői megbeszélések első fordulójára. A brüsszeli bizottság abban bízik, hogy a tárgyalásokat ez év vége előtt le lehet zárni.