A legt�bb lak�shitel devizaalap�

2006.04.10. 8:14

B�rmi t�rt�nik, a lak�shitelekn�l a lakoss�g tov�bbra is b�zik a devizaalap� elad�sod�sban, m�g az �llamilag t�mogatott k�lcs�n�k n�pszer�s�ge gyorsan cs�kken - der�l ki a KSH leg�jabb felm�r�s�b�l.

A m�lt �vben tov�bb m�rs�kl�d�tt az �llamilag t�mogatott k�lcs�n�k ar�nya.�A KSH adatai szerint a�tavaly enged�lyezett lak�shitelek csup�n 35,7 sz�zal�ka tartozott a t�mogatott k�rbe, szemben a 2004-es 62 sz�zal�kkal. K�zben t�retlen a kock�zatosabbnak tartott devizaalap� hitelek t�rnyer�se, �sszess�g�ben az �v sor�n, a lak�sc�l� hitelek �sszeg�nek 59 sz�zal�ka volt devizaalap� - �rja a Napi Gazdas�g.

Az �jonnan meg�t�lt hitelekn�l a deviza �rt�kbeli s�lya darabra 50, �rt�kben pedig 57 sz�zal�k volt 2005-ben, az �tlagos hitel�sszeg pedig 5,0 milli� forintra n�tt.�A lak�shitelek �llom�nya 2242 milli�rd forint volt a m�lt �v v�g�n, ez a GDP mintegy 10 sz�zal�k�t tette ki.

A lak�sc�lra felvett, t�mogatott �tlaghitel �sszege 4,9, a nem t�mogatott� 4,2 milli� forint volt, m�g egy �vvel kor�bban m�g 5,0, illetve 3,2 milli� forintra r�gott. A lak�shitelek �llom�nya 2242 milli�rd forint volt a m�lt �v v�g�n, ez a GDP mintegy 10 sz�zal�k�t tette ki. Az adatszolg�ltat� t�rsas�gok 2005 els� fel�ben 55,2 ezer, a m�sodikban pedig 65,9 ezer lak�shitelt enged�lyeztek, �sszesen 537,9 milli�rd forint �rt�kben; �gy a hitelek sz�ma k�t sz�zal�kkal m�rs�kl�d�tt, m�g �sszeg�k �t sz�zal�kkal emelkedett 2004-hez k�pest.

Jelent�s v�ltoz�s t�rt�nt a foly�s�tott lak�shitelek szerkezet�ben is. Am�g 2004-ben a p�nz 51 sz�zal�k�t az �p�t�sre �s �j lak�s v�s�rl�s�ra fizett�k ki, addig 2005-ben ez az ar�ny 34 sz�zal�kra cs�kkent. A leggyakoribb hitelc�l a haszn�lt lak�sok v�s�rl�sa, �rt�kbeli s�lya 35-r�l 50 sz�zal�kra ugrott.

KAPCSOLÓDÓ CIKK