Kockázatokat lát és kiigazítást kér az MT

2006.04.10. 14:14

A Monetáris Tanács szerint alapvetően egészséges a pénzügyi intézményrendszer, de továbbra is akadnak kockázati tényezők. A testület szerint a gazdaság pályája hosszú távon nem fenntartható. Ezt jelzi, hogy továbbra is emelkedik az államháztartás tartozása, és az ország GDP-arányos nettó külföldi adóssága. A testület szerint egyre nagyobb szükség van a költségvetési kiigazításra, ellenkező esetben a piac kényszeríti majd ki a forint gyengülését. A Monetáris Tanács nem nyúlt az alapkamathoz, így az továbbra is 6 százalékon áll.

A Monetáris Tanács szerint az ország gazdasága egészséges ugyan, de a testület jelentős kockázati tényezők meglétére is figyelmeztet. Az MT közleménye szerint nő a hiteles költségvetési kiigazítás szükségessége. E nélkül a piac fogja kikényszeríteni az egyensúly-hiány korrekcióját az árfolyam gyengülése, illetve a kamatok emelkedése révén, amely mind közvetlenül, mind a reálgazdasági hatásokon keresztül kedvezőtlenül befolyásolja a pénzügyi intézményrendszer működési környezetét - teszik hozzá.

Az MT közleménye megállapítja, hogy a magyar gazdaság hosszú távon nem fenntartható pályán halad, és a piac által a magyar gazdasággal kapcsolatban érzékelt kockázatok növekedtek. Felhívják a figyelmet egy tartós forintgyengülés veszélyeire, a devizahitelezés bővülésének kockázataira, és a takarékszövetkezeti szektor szigorúbb tőkekövetelményének szükségességére is.

Az államháztartás tartozásának, valamint az ország nettó külföldi adósságának a GDP-hez viszonyított aránya továbbra is emelkedik, ami azt jelzi, hogy magyar gazdaság hosszú távon nem fenntartható pályán halad. Bár 2005-ben a GDP arányában csökkent az ország külső finanszírozási igénye, és emelkedett a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás, a külső egyensúlyhiány rendkívül nagy maradt, s ez a gazdaságot sérülékennyé teszi - fogalmaznak.

A testület szerint a globális pénzügyi környezet 2006 elejéig lehetővé tette, hogy az egyensúlyi problémák ellenére a forintpiacot viszonylagos stabilitás jellemezze. "A forinthozamoknak és az árfolyamnak a régió többi országához képest eltérő viselkedése, a magyar adósság leminősítése, illetve leminősítésének kilátásba helyezése, valamint a külföldi szereplők alacsony forintkockázat-vállalása azonban egyértelműen jelzik, hogy a piac által a magyar gazdasággal kapcsolatban érzékelt kockázatok növekedtek" - fogalmaz az állásfoglalás.

A Monetáris Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy egy tartós forintgyengülés különösen a devizahitelekkel rendelkező ügyfelek terheit növelné meg, ezzel számottevő veszteséget okozva az ügyfeleknek és a bankoknak egyaránt. Mindez a banki hitelveszteségek növekedésén túl a hitelkereslet visszaeséséhez és a bankokba vetett bizalom esetleges csökkenéséhez vezethet, ami visszavetheti a pénzügyi közvetítés hatékonyságát, és korlátozhatja a jövőbeli fejlődési lehetőségeit - figyelmeztetnek.

Hozzáteszik, hogy a lakossági, és a vállalati adósságon belül is egyre jelentősebb arányt képviselnek az árfolyam-kockázatokkal szemben nem fedezett banki devizahitelek. A háztartási hitelezésben rendkívül aktív pénzügyi vállalkozásokra szintén a devizahitelezés a jellemző, ezért a pénzügyi közvetítőrendszer szempontjából jelenleg ez a folyamat tekinthető a legfőbb kockázati tényezőnek - jegyzi meg a közlemény.

A Monetáris Tanács kockázati forrásnak nevezi, hogy a hitelezési aktivitás bővülése olyan új ügyfélkör bevonásával jár, amelynek hitelképességéről és a sokkokkal szembeni ellenálló-képességéről a rövid hiteltörténetek miatt nincs elegendő információ.

Továbbra is hat százalék a Magyar Nemzeti Bank irányadó alapkamata. A monetáris tanács hétfői ülésén nem nyúlt a szeptember 20. óta változatlan alapkamathoz. A Monetáris Tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, a jegybanki alapkamatláb megváltoztatását az ülésezési rendnek megfelelően nem tárgyalták - áll az MNB közleményében.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK