Arányaiban volt már nagyobb hiány is

Egyáltalán nem kivételes eset, hogy az év első három hónapjában nagyon magas az államháztartás hiánya. Az elmúlt 8 év adataiból az derül ki, hogy az éves tervhez képest 1999-ben, Járai Zsigmond pénzügyminisztersége idején volt a legmagasabb a hiány, közel 70 százalékos aránnyal. Abszolút számban azonban a 2006-os adat viszi el a pálmát.

1998 első negyedév

A központi költségvetés 1998 első negyedévében 177,1 milliárd forint hiánnyal zárt, ami a tervezett teljes deficit 41,5 százaléka volt. László Csaba, aki akkor a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára volt, azt közölte az adat megjelenése után, hogy a tb-alapok okozták a problémát, azok közül is az egészségbiztosításnál voltak nagyobbak a veszélypontok. Ezek főként a gyógyszertámogatás szinten tartását és az egészségügyi hozzájárulás befizetését jelentették. A nyugdíjalap hiánya is nagyobb volt azonban a tervezettnél, mert az új nyugdíjrendszerbe a vártnál többen léptek át. Az államháztartás - ide tartozik a költségvetés, az elkülönített állami alapok és a társadalombiztosításai alapok - konszolidált hiánya 195,9 milliárd forint volt március végéig

1999 első negyedév

Az államháztartás előzetes konszolidált első negyedéves hiánya 1999 március végén 297,7 milliárd forint volt, ami az egész éves előirányzat 68 százalékát tette ki. Az államháztartáson belül a központi költségvetésnél az első hónapban 59 milliárd, februárban 87,9 milliárd, márciusban 81,3 milliárd forint hiány keletkezett. Thuma József, a pénzügyi tárca akkori helyettes államtitkára az adat nyilvánosságra hozatalakor azt mondta: bár az államháztartás helyzete az első negyedév végén rosszabb volt a vártnál, különleges helyzet ennek ellenére nem alakult ki. A helyettes államtitkár akkor úgy gondolta csak az április havi adatok alapján lehet megvonni az értékelést és esetleg a kiadásokat visszafogni.

A vártnál rosszabb államháztartási pozíció egyébként főleg amiatt alakult ki, hogy az általános forgalmi adó befizetések különösen egyes importtételeknél a tervhez képest elmaradtak. Az áfabefizetések viszont az első három hónapban csupán 4 százalékkal haladták meg az elmúlt év hasonló időszakának adatát. Gondként jelentkezett az is, hogy az első negyedévben az MNB a várthoz képest kevesebbet fizetett be a központi büdzsébe. Az előző évben ugyanis az MNB-től március végéig az előirányzat 24,3 százaléka befolyt a központi költségvetésbe, míg 1999-ben a költségvetés kifizetései meghaladták a jegybank befizetéseit. Mindez annak ellenére történt, hogy az MNB 8 milliárd forintot juttatott el a költségvetéshez. Éves tervként akkor az MNB-nek 44 milliárd forintot kell eljuttatnia a büdzséhez, ezzel szemben a PM-MNB fizetések egyenlege az első negyedévben 5,4 milliárd forintos deficitet mutatott az MNB oldalán.

2000 első negyedév

Az államháztartás bevételei és kiadásai az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak 2000 első negyedévben - mondta Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium akkori főcsoportfőnöke az adatok nyilvánosságra hozatalával egy időben. Ez azt jelentette, hogy a központi költségvetés hiánya az első negyedév végén 124,7 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 31,5 százaléka volt. A központi költségvetés március havi deficitje 29,6 milliárd forintot ért el. A társadalombiztosítási alapok hiánya márciusban 8,3 milliárd forinttal nőtt, és 33,1 milliárd forintot tett ki az első negyedév végén. Így az államháztartási hiány március végén 153,4 milliárd forintra rúgott, ami az éves előirányzat 35,2 százaléka volt..

2001 első negyedév

Kiegyensúlyozott gazdálkodás jellemezte az államháztartást 2001 első negyedévében is Bathó Ferenc szerint. Ez számokban azt jelentette, hogy az államháztartás egyenlege a helyi önkormányzatok nélkül márciusban 3 milliárd forint hiányt mutatott, az első háromhavi deficit pedig 58,5 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 153 milliárd forinttal. A központi költségvetés az első három hónapot 35,2 milliárd forint deficittel zárta, ami az éves előirányzat 7,3 százaléka.

Ebben a negyedévben egyébként a személyijövedelemadó-befizetések kedvezően alakultak. Márciusban 67 milliárd forint szja-átutalás érkezett a büdzsébe, ami 28 százalékkal haladta meg a 2000 márciusit. Az államháztartás első negyedévi 293,9 milliárd forintos személyi jövedelmadó-bevétele 309,1 milliárd forintnyi bruttó befizetés és 15,2 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött, így márciusig az éves előirányzat 27,8 százaléka teljesült, ami 1,8 százalékponttal haladta meg 2000 hasonló időszakát.