A hipermarketek és a diszkontok nyertek

2006.04.12. 8:48

Még mindig átalakulóban van a hazai napi fogyasztású cikkek kiskereskedelme. A hipermarketek tovább folytatják terjeszkedésüket, a diszkontboltok pedig új lendületet kaptak. A legkevésbé talán a vásárlók szokásai változtak.

A vásárlók nem sokat, a piaci környezet viszont rengeteget változott a napi cikkek eladásával foglalkozó kiskereskedők számára. Tavaly a forgalom a 2004-ben mért 2200 milliárd forinthoz képest 2234 milliárdra nőtt. A rendkívül nyomott árakkal dolgozó diszkontláncok térnyerése és a kereskedelmi láncok nevét viselő, olcsó termékek elterjedése miatt a forgalom volumene jobban tud nőni, mint az eladott árukból származó bevétel - olvasható a GfK Hungária Piackutató Intézet tanulmányát ismertető Népszabadságban.

Az élelmiszer- és vegyi áruk kereskedelmében az átlagadatok mögött nagy a szórás: nem ment minden boltosnak egyformán jól. A kép jóval árnyaltabb, ha megvizsgáljuk, hogyan is részesedtek tavaly az egyes bolttípusok a forgalomból. A hipermarketeknek (Tesco, Auchan, Cora, Interspar) nem lehet okuk panaszra, hiszen 2003 és 2005 között 21-ről 24 százalékosra tornázták fel piaci részesedésüket.

Összeségében kezdenek újra lendületbe jönni a diszkontláncok (Penny Market, Plus, Lidl) is, hiszen két év stagnálás után, tavaly két százalékkal nagyobb, 17 százalékra tehető szeletet hasítottak ki maguknak az eladásokból. E mögött azonban belső átrendeződés áll, hiszen a növekedés egyetlen lánc, a Lidl piacra lépésének köszönhető. A többi üzlettípus (szupermarketek, kisboltláncok, cash & carry üzletek) kisebb-nagyobb változásokkal ugyan, de hozta a tavalyi formáját. Aggodalomra csak a lánchoz nem tartozó, független kisboltoknak van okuk, hiszen a két évvel ezelőtti 21 százalékról, tavaly 16 százalékra esett a piaci részesedésük.

A piaci részesedés növekedése vagy csökkenése önmagában nem sokat jelent - figyelmeztet azonban Kozák Ákos, a felmérést készítő GfK Hungária igazgatója. Szerinte a hipermarketek szerepének növekedése intenzív reklámtevékenységüknek és nem utolsó sorban, tavaly tovább szaporodó üzleteiknek köszönhető. A kisboltokat is korai lenne még temetni. Forgalmi részesedésük valószínűleg azért mérséklődik évek óta, mert az önálló kereskedők rájöttek: csak összefogva, láncba tömörülve tudják tartani a lépést a multinacionális láncok gerjesztette árversenyben. Erre utal, hogy a láncba szervezett és az önállóságukat megőrző üzletek együttes piaci részesedése összességében csupán alig két százalékkal esett vissza.

A jövőt illetően Kozák Ákos úgy vélekedik, a következő négy-öt évben még nagy mozgolódásra lehet számítani a piacon. A hipermarketek már nem túl sok nagy alapterületű üzletet tudnak nyitni, a piac lassan telítődik. Emiatt a forgalmi részesedésük legfeljebb 28-30 százalékra nőhet. Nem fejeződött be viszont a diszkonthálózatok kiépítése, ráadásul új szereplő piacra lépése is várható, így ezen üzlettípus a következő években akár 23-25 százalékot is megkaparinthat a napicikk-piacból. A növekedés vesztesei a kisebb méretű boltok lesznek, de 10-12 százalékot így is mindenképpen megtartanak majd a forgalomból.

A boltosok szerencséjére vevőik tavaly kevesebbet változtak, mint a piac. Az átlagos magyar vásárló továbbra is pénteken vagy szombaton jár leginkább boltba. Érdekes viszont, hogy a felmérés szerint a hét utolsó munkanapján általában valamelyik hipermarketbe tér be, szombaton viszont a cash & carry üzletek (Metro, Interfruct) és a sarki közértek a nyerők.

Utóbbiakba járnak egyébként a leggyakrabban a vevők, de vásárlásonként itt költik a legkevesebbet, tavaly mindöszsze átlagosan 1029 forintot. A legritkábban a cash & carry boltokban és a hipermarketekben fordulnak meg a magyarok, igaz, ilyenkor hajlandók mélyen a zsebükbe nyúlni, hiszen az egy vásárlásra jutó, átlagos költés e bolttípusoknál 5670, illetve 4126 forint volt.

A bevásárlás, a GfK tanulmánya szerint továbbra is elsősorban a nők feladata, akiknek a többsége a reggeli vagy a délelőtti órákban, egy kisboltba vagy valamelyik szupermarketbe tér be. Ha a férfi társukat is sikerül csatlakozásra bírni, akkor a család egy cash & carry üzlet vagy egy hipermarket felé veszi az irányt. Az üzletválasztást azonban a vevő jövedelmi viszonyai is befolyásolhatják. A magas keresetűek a cash & carry boltokat vagy a hipermarketeket részesítik előnyben, az alacsony jövedelműek pedig a lánchoz tartozó, vagy a független kisboltokat. Lassan nő azok száma, akik autóval járnak bevásárolni, majd a kasszánál kártyával fizetnek, ám a magyar vevők 68 százaléka ma is gyalog jár boltba, 95 százalékuk pedig készpénzzel fizet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK